folklór

2019.11.13. 14:40

Újra fénykorát éli a magyar táncházmozgalom

Keleti népzenék gyűjtésébe kezdett a Hagyományok Háza, és az első együttműködés az azerbajdzsáni folklór intézettel történik – derült ki a „Városok jövője – közösségek művelődése” című szakmai konferencián. A rendezvényen a táncházmozgalom, és az azokat működtető, illetve nekik otthont adó intézmények vezetői osztották meg egymással tapasztalataikat.

Fotó: Oláh Sándor

A „Városok jövője – közösségek művelődése” című konferenciát a Budapesti Művelődési Központ a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezte meg immáron negyedik alkalommal Budapest Főváros Városházára. Itt közel 40 budapesti közművelődési intézmény vezetője és munkatársa osztotta meg tapasztalatait, többen előadás formájában.

Elsőként Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zenész, a táncházmozgalom egyik elindítója szólalt fel. Felidézte, hogy anno milyen ideológiai környezetben próbáltak érvényesülni. A saját pozíciójukat féltő állami hivatalnokok általános véleménye volt, hogy a táncház nem ad választ a fiatalok problémájára, és a fiatalság inkább elzárkózik mindentől. Azt sem nézte jó szemmel az akkori rendszer, hogy a tinédzserek találkozni és beszélgetni akarnak egymással. A Sebő-féle táncház 1972-ben indult Budapesten az FMH-ban, ahol öt évig zavartalanul működhettek, de ahogy népszerűsödött a program, megjelentek a besúgók.

A néptánc később nagyon elterjedt, bekerült a nemzeti alaptantervbe, és a magyartáncház-módszer felkerült az UNESCO által elismert szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok listájára.

Sebő szerint a tánc nemcsak szereplési, hanem kommunikációs lehetőség is.

A konferencia hallgatósága
Fotó: Oláh Sándor

A Hagyományok Háza főigazgató-helyettese, M. Tóth János az intézmény történetéről, szerteágazó tevékenységéről számolt be. Előadásából kiderült, hogy

a keleti, kaukázusi népek dalainak összegyűjtésébe kezdtek bele.

Az azerbajdzsáni folklór intézettel egyrészt megosztották a magyar gyűjtési módszert, másrészt az összegyűlt adatokat archiválják. Mint kiderült, az azeriek maximálisan nyitottak voltak az együttműködésre, lévén, hogy a gyűjteményükben 800 dal található, szemben a 200.000 magyar népdallal. A Hagyományok Háza munkatársai a kazah és a török kollégákkal is felvették már a kapcsolatot egy hasonló együttműködés reményében. M. Tóth János kérdésre válaszolva elmondta: tervbe van véve, hogy a rendkívül gazdag magyar népdalgyűjteményt megjelentessék különböző online zenei boltokban, köztük az iTunes-on és a Spotify-on, ezzel is közelebb hozva a fiatalságot a magyar kultúrához.

A TEMI Fővárosi Művelődési Háza igazgatója, Szűcs Ferenc elmondta, hogy az intézmény 1951-es megnyitása óta működik náluk táncház. Ez odáig bővült, hogy a 80-as évek közepén évi 200 táncprogram zajlott a házban. Jelenleg hét csoport tevékenykedik az épületben, köztük ír, francia és country táncesemény is zajlik.

Utolsóként Sánta Gergő és felesége, Sánta Bíró Anna, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes művészeti vezetői szólaltak fel. A tánc jótékony hatásáról beszéltek, miszerint

oldja a stresszt, és házon kívül hagyja a problémákat.

Több programjukról is beszámoltak, többek közt a Legény-estekről, melyek során népdalgyűjtők mesélnek az élményeikről. Ezen kívül utazásokat is szerveznek, hogy az érdeklődök – mint fogalmaztak – beszagolhassanak egy autentikus cifra szobába.

Pontos adatok nem léteznek arra vonatkozóan, hogy jelenleg hány táncház működik. Az Emberi Erőforrás Társkezelő Csoóri Sándor Alap pályázataiból arra lehet következtetni, hogy a Kárpát-medencében legkevesebb 300 magyar táncház szervez rendszeresen programokat. A konferencia során többször is elhangzott: a magyar táncházmozgalom újra fénykorát éli.

Borítókép: Sánta Gergő, Sánta Bíró Anna és Marsi László a konferencián

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!