Megidézik Csehovot

Kortársunk Csehov címmel nyílik kiállítás az orosz drámaíró műveinek magyarországi előadás-történetéről a Bajor Gizi Színészmúzeumban április 25-én. A tárlat létrehozói arra törekedtek, hogy bemutassák, hányféleképpen lehet értelmezni egy-egy színdarabot és felelevenítsék azoknak a művészeknek az alakját, akik a különböző rendezői elképzeléseket megvalósították – írja a kultura.hu.

A magyar színpadra igen hamar eljutottak Csehov darabjai, és az első, nem túl sikeres hazai bemutató óta minden nemzedék színre viszi az orosz drámaíró műveit. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) színházi adattára 1945-től napjainkig 328 Csehov-előadást tart számon, az adaptációk és az átiratok nélkül.

Jelen kiállítás nem vállalkozhat arra, hogy minden egyes produkciót felidézzünk, ezért arra törekedtünk, hogy egy-egy korszak olyan emblematikus, színháztörténetünk szempontjából csomópontnak számító előadásait mutassuk be, amelyek elsősorban jelentős hatással bíró rendezőkhöz kapcsolódnak – olvashatjuk a kiállítás ismertetőjében.

Minden korszaknak megvan a maga „Csehov-tükre”, Csehov-interpretációja. Az előadások létrehozói a bonyolult csehovi viszonyrendszert különbözőképpen értelmezik, más és más elemek kapnak hangsúlyt, amit befolyásol a változó színészi játékstílus, a rendezők szöveg- és világértelmezése, a színpadi látvány megjelenítésének stílusa, az adott kor közönsége.

Volt idő, amikor inkább egyfajta patetikusság érvényesült a csehovi színpadon, máskor a Sztanyiszlavszkij-módszer leegyszerűsítő értelmezése alapján a szerepek sematikus ábrázolása kapott hangsúlyt. Egy adott korszakban a naturalista színpadi hagyományt követték a Csehov-darabok bemutatói, vagy költői, realista előadások születtek.

Más korban a szereplők kegyetlen viszonyaira derült fény, és volt, amikor a darabok humora, iróniája került előtérbe. A Ványa bácsi például mást jelentett 1952-ben Gellért Endre rendezésében, mint később, a Vígszínház színpadán Horvai István interpretációjában – írják a tárlat ajánlójában.

A kiállítás létrehozói arra törekedtek, hogy a nézők számára – főként a középiskolásokra gondolva – azt mutassák be, hányféleképpen lehet értelmezni egy-egy színdarabot, és felelevenítsék azoknak a nagy művészeknek az alakját, akik a különböző rendezői elképzeléseket megvalósították. A tárlat kurátora Lakos Anna, a látvány Antal Csaba, a grafika Antal Barbara munkája.

A kiállítás április 26-ától november 11-éig, szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között látogatható.

A szervezők tárlatvezetéssel egybekötött múzeumpedagógiai foglalkozást is tartanak középiskolásoknak, amelyen vizsgálják a Csehov-művek jellegzetességeit, a történeteket átható miliőt, a tipikus szereplőket és a drámák színpadi megvalósításait.

A kiállítást drámapedagógiai játékokkal színesítve járják végig. Céljuk a befogadás segítése interakciókkal, érdekességekkel.

Borítókép: Hajdú Melinda (b) Szonja és Hegedűs Zoltán (j) Szerebrjakov szerepében Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi című színműve próbáján a kecskeméti Katona József Színház Ruszt József stúdió színházában 2018. január 4-én.

MTI Fotó: Ujvári Sándor