A hatvanas évek művészetét mutatják be

Soha nem látott gazdagságú anyaggal, 350 festményen, szobron, grafikán, könyvön, plakáton, iparművészeti alkotáson keresztül tekinti át az 1958 és 1968 között időszak művészetét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Keretek között című kiállítása.

Felszabadító nagytakarítás

A közelmúlt kultúrörténeti korszakainak feltárása, bemutatása a jelen felelőssége, hiszen fontos, hogy még a politikailag annyira terhelt idők, mint a hatvanas évek fontos alkotásai se vesszenek a feledés homályába – mondta el a kultúráért felelős államtitkár a tárlat csütörtöki megnyitóján.

Hoppál Péter hozzátette: a rendszerváltozás „felszabadító nagytakarítása” után meg kell tanulni különválasztani az egykor sikerest az egykor értékestől, hiszen kevés időszakot hatott át jobban a kultúrpolitika, mint az ötvenes-hatvanas évek képzőművészetét. A „kézi irányítású” kultúrpolitika, majd a „három T” tabui jelentősen befolyásolták a kor művészeinek témaválasztásait és fejlődési irányait – emlékeztetett.

A kiállítás ezért nemcsak a képzőművészet, hanem a magyar közélet és a saját múltunk iránt érdeklődőknek is rendkívül izgalmas utazást kínál.

- méltatta a tárlatot az államtitkár.

Ellentmondásos évtized

Petrányi Zsolt kurátor elmondása szerint a kiállítás egy ellentmondásos évtized művészetéről kíván áttekintést adni. Az ötvenes évek szocreál korszaka után a hatvanas évek besúgókkal terhelt világa egyszerre próbálta szolgálni a munkás-paraszt rétegek ízlését és azt az illúziót, hogy Magyarországon is elérhető mindaz, ami nyugaton – idézte fel.

Petrányi Zsolt felhívta a figyelmet ugyanakkor Somlai Tibor látványos installációjára és a Kodolányi Sebestyén által szerkesztett filmes programra is.

Baán László főigazgató közölte, a tárlatra csaknem harminc külhoni és hazai magán- és közgyűjeményből kölcsönöztek műveket, így 150 művész mintegy 350 alkotása ad panorámát egy olyan korszak művészetéről, amelynek értelmezésése, értékelése még korántsem lezárt. Ezt az időszakot Petrányi Zsolt rendkívül intelligens, feszes struktúrájú, sokrétegű kiállításban elemzi – hangsúlyozta.

A bemutatott anyagban helyet kaptak olyan alkotók munkái, mint Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Bernáth Aurél, Makrisz Agamemnon, Kovács Margit, Kondor Béla, Gyémánt László, Csernus Tibor, Lakner László, Maurer Dóra, Klimó Károly, Renato Guttuso, Pablo Picasso, Fernand Léger, Bernard Buffet és Jean Cocteau.

A tárlat 2018. február 18-ig tekinthető meg.

 Borítókép: MTI / Balogh Zoltán