Alig akad alacsonyabb infláció a magyarnál Kelet-Közép-Európában

Gyakorlatilag felrobbantak az árak az egész kelet-közép-európai régióban, a hazánknál fejlettebb Csehországban már júniusban 17 százalékos volt az infláció – írja térségi összehasonlításában a Világgazdaság.

Fotó: Berán Dániel

Az elemzőket is meglepte a júliusi inflációs adat, miután előzetesen 13 százalékos árindexre számítottak, ám tényadat végül 13,7 százalékos lett. Egészen 1998 júliusáig kell visszamenni az időben, hogy hasonló mértékű drágulással találkozzunk Magyarországon.

Nem csak hazánkban, a régióban is 25-30 éves csúcsokat döntöget az infláció: Csehországban már júniusban 17,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, amire utoljára Csehszlovákia felbomlásának évében, 1993 decemberében volt példa. Lengyelországban se sokkal jobb a helyzet, ott a legfrissebb, júliusi 15,5 százalék árindex 1996 októbere óta a legmagasabb érték.

Ha az egész kelet-közép-európai térséget nézzük, a magyarnál kisebb inflációt csak az eurót használó Szlovákiában (13,2 százalékos) és Horvátországban (12,1 százalék) mértek a nemzeti statisztikai hivatalok, viszont ezek még júniusi adatok, tehát, könnyen lehet, hogy a sorrend változni fog. Abban viszont nem várható változás, hogy a magyarországinál nagyobb a drágulás Romániában, ahol a nyár elején 15 százalékos volt az áremelkedés üteme, ez keleti szomszédunknál 19 éves rekord. A legdurvább áremelkedésekkel továbbra is az euróövezethez tartozó balti országokban találkozni: a legfrissebb, júliusi adatok szerint Lettországban 21,5, Litvániában 21,6, Észtországban 22,8 százalék volt az infláció.

Korábban a VG írt róla, hogy gyakorlatilag inflációs vasfüggöny ereszkedett Európára, meghökkentő az a szabályszerűség, amely a földrajzi elhelyezkedésből fakad: a 10 százalék feletti infláció határa szinte tökéletesen megegyezik a valamikori kommunista tömb határaival.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztrációfotó / Heves Megyei Hírlap / Berán Dániel