Biztosabbá válik az áramellátás az új magyar-szlovák villamosvezetékekkel

A közlemény szerint a MEKH engedélyt adott a Gönyű-Bős-Nagygyőröd és a Sajóivánka-Rimaszombat határkeresztező távvezetékek kereskedelmi üzemének elindítására, így a sikeres próbaüzem lezárulta után az új távvezetékek április 5-én kereskedelmi üzembe léptek.

A Gönyű-Nagygyőröd és a Gönyű-Bős, valamint Sajóivánka és Rimaszombat között megépült, egyenként 400 kilovoltos összeköttetéssel a leghosszabb határszakaszon és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővült a határkeresztező kapacitás.

A fejlesztések eredményeképpen javul a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága, és nő a villamosenergia-kereskedelem szempontjából legnagyobb mértékben leterhelt határszakasz kapacitása – hangsúlyozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke a közleményben. Kiemelte azt is, hogy az új távvezetékek elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását is a közép-kelet-európai régió területén.

Horváth Péter János ismertette, hogy a magyar-szlovák összeköttetés bővítése jelentős lépés mindkét ország számára az energiaellátás biztosítása érdekében, és fontos szerepe van az európai integrált villamosenergia-piac kialakításában. Az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nő a két ország közti villamosenergia-szállítás kapacitása.

A MEKH elnöke jelezte, hogy Magyarország villamosenergia-igényének mintegy 30 százalékát importból fedezi, ami jelentős mértékben Szlovákia irányából érkezik. A határkeresztező kapacitások szűkössége növelheti az áram árát, ezért is kiemelten fontosak az új szlovák-magyar határkeresztező távvezetékek.

Horváth Péter János felidézte, hogy 2017 januárjában részben a szűkös határkeresztező kapacitások eredményezték azt a rendkívüli helyzetet, amikor a magyar árampiacon időszakosan kialakult árak többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A magyar-szlovák határkeresztező kapacitások megduplázásával csökkenthető a hasonló kockázatos helyzetek kialakulása – tette hozzá.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) közleményében ismertette, hogy a vezetékek szerepeltek az EU PCI, vagyis közösségi érdekű projekteket tartalmazó listáján, és a beruházások finanszírozása is részben közösségi forrásból történt. A Gönyű és az országhatár közötti, 1750 méteres vezetékszakasz 4,2, a Sajóivánka és az országhatár közötti, 23,2 kilométeres szakasz 8,8 milliárd forintba került, mindkét esetben szükség volt az adott alállomások fejlesztésére is.

A Mavir hangsúlyozta, hogy az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszerben az átviteli rendszerek közötti villamosenergia-forgalom nő, így az új határkeresztező vezetékek jelentősen csökkentik majd a kritikus terheltség kockázatát Szlovákia és Magyarország között.

Biczók András, a Mavir elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az új szlovák-magyar összeköttetések, Nyugat-Magyarországon Gönyűnél, a keleti határszélen pedig Sajóivánkánál nem csak a magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából fontosak. A bővülő nemzetközi összeköttetések a legforgalmasabb észak-déli áramlási útvonalon biztosítják az egységes európai villamosenergia-rendszer egyensúlyát, másrészt Magyarország számára az észak-kelet magyarországi régió hosszú távú ellátásbiztonságát.

A Szlovákia területén összesen 46 kilométer hosszúságú új vezetékek átviteli kapacitása jelentős mértékben tehermentesíti majd a szlovák és a magyar átviteli rendszer túlterhelt határszakaszát. Ezen felül a most üzembe helyezett átviteli rendszerelemeknek köszönhetően lehetőség nyílik újabb megújuló energiaforrások rendszerbe kapcsolására és a mohi atomerőmű megbízható exportjának növelésére – közölte Peter Dovhun, a szlovák átviteli rendszerirányító, a SEPS igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.

Borítókép: illusztráció