A magyar gazdaság és társadalom fejlődési irányait tekintették át az NFFT ülésén

A magyar gazdaság és társadalom fejlődési irányait, az elmúlt években tapasztalt GDP-növekedés hátterében lejátszódó folyamatokat, valamint Magyarország 2020-2025-ös nemzetközi fejlesztési stratégiáját tekintették át a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki ülésén Budapesten.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az NFFT elnöke az ülésen egyetértett azokkal a demográfiai kérdésekkel összefüggő felvetésekkel, amelyek szerint a gyermekvállalásnál nem csak az anyagi motivációk a döntőek.

A házelnök elmondta: „ha nem tudjuk beleilleszteni a gazdaság logikájába a társadalom újratermelődését és nem vagyunk képesek ezt valamilyen módon az emberek gondolkodásába is beleilleszteni, akkor vesztett ügyünk van”, ezt a fordulatot pedig az anyagiak önmagukban nem idézik elő.

Ugyanis, mint fogalmazott: „ha valóban lenne összefüggés az anyagi támogatás és a gyermekvállalás között, akkor nem a legszegényebb országokban lenne a legmagasabb a gyermekvállalási hajlandóság.”

Kövér László kiemelte, Magyarországon olyan helyzetet kell teremteni, hogy anyagilag is jobban járjon a 3-4 gyermeket vállaló szülő, mint az, aki csak egy vagy két gyereket vállal.

Bartus Gábor, az NFFT főtitkára beszámolt a tanács által kétévente készített előrehaladási jelentés tervezetéről. Elmondta, hogy a vizsgálatba a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatók mellett kitértek egyebek mellett a természeti tőke állapotára, a munkavállalók termelékenységére és a humán erőforrásra (a humán tőke, népesedés, szociális helyzet, egészségügy) is.

Közölte, a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatóknál megállapították, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta rendkívül magas, a bruttó hazai termék (GDP) dinamikusan nő, illetve, hogy a beruházási ráta európai összevetésben is kiemelkedő. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a magyar gazdaság az utóbbi két évet tekintve extenzív fejlődési pályán mozgott, ami azt jelenti, hogy a folyamatos növekedés több termelési eszköz bevonásán alapult.

A népesedésről pedig megjegyezte, hogy a termékenység növekedése két évvel ezelőtt megállt. Bartus Gábor szerint nem véletlen, hogy a kormány egy második családtámogatási csomagot is elindított.

A főtitkár elmondta, hogy a tudás tőke újratermelésében is zavarokat észleltek. Az iskolákban eltöltött időtől és az ott kapott tudás minőségétől függő tényező nemzetközi vizsgálatánál megállapították, hogy a visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország a tudás tőkét tekintve – amely az innováció egyik legfontosabb tényezője – elszakadt Magyarországtól és Szlovákiától.

Mint mondta, a tudás tőke vizsgálata azért fontos, mert az oktatás minőségét hosszú távon a pedagógus bérek határozzák meg, most viszont „messzebb van a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbértől, mint 2010-ben volt”. Bartus Gábor közölte, a rendelkezésre álló adatok is kimutatták, hogy a kormány jelentős béremeléseket hajtott végre az oktatás területén, mindezek hatását azonban „a gazdaság egyéb területein megvalósult masszív reálbér emelkedése tulajdonképpen eltüntette”.

A főtitkár szerint a természeti erőforrások csökkenésének a megállítására, a tudás tőke megfelelő újratermelésére és a gazdaság termelékenységének javítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország el tudjon mozdulni az innovatív, versenyképes gazdaság felé, amelynek elérése egyúttal kormányzati célkitűzés is.

Joó István, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkára pedig Magyarország 2020-2025-ös nemzetközi fejlesztési stratégiáját mutatta be, amely a tervek szerint még idén a kormány elé kerül. Elmondta, a tervezet értelmében a következő időszakban Afrika, a Közel-Kelet, illetve a szomszédos országokban élő magyarság támogatását kezelik majd kiemelten.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország már az elmúlt években is gazdasági lehetőségeihez mérten támogatta a túlnépesedéssel, illetve a migrációs problémákkal küzdő fejlődő országokat. A jövőben azonban az ország fejlesztési stratégiáján keresztül a magyar gazdaság érdekeit akarják szolgálni, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozásával, olyan ágazatokban mint például az agrárium, vízgazdálkodás, oktatás és egészségügy.

Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.