Egyre többen vesznek fel egyre nagyobb összegű hiteleket

Tovább nőtt a személyi kölcsönt felvevők aránya, a 18 és 69 év közötti népesség 17 százalékának van ilyen típusú hitele – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Cofidis sajtóosztálya.

A személyi kölcsönt fizető ügyfelek 11 százaléka az elmúlt egy évben kötötte a szerződését, az átlagos hitelösszeg 7 százalékkal volt magasabb, mint 2018 első felében.

Az ezt megelőző egy évben 6 százalékkal csökkent a folyósított összeg.

Egyre népszerűbb az internetes igénylés, 2018-hoz képest 6 százalékkal többen vették igénybe a digitális csatornát hitelfelvételkor, a kérelmek 59 százalékát viszont még mindig személyesen adják le az ügyfelek.

Egyre népszerűbb a személyi kölcsön: míg két évvel ezelőtt csupán 6 százalékkal bővült az igénylők száma, addig tavaly már 8 szá­zalékkal, az idén pedig 11 százalékkal.

Nemcsak a szerződések száma, hanem a hitelek nagysága is rohamosan nőtt az elmúlt években, a 2017 közepi 800 ezer forint mostanra már 1 millió forint fölé emelkedett.

Igaz, 3 százalékponttal csökkent, a legnépszerűbb hitelcél mégis a lakásfelújítás, -korszerűsítés volt, az összes igénylő 12 százaléka költötte az otthonára a pénzt (mivel szabad felhasználású kölcsönről van szó, ezért több cél is elképzelhető, és nem kötelező ezt közölni a bankban).

Háztartási gépek beszerzésére is kevesebben fordították a személyi hitelüket, 13-ról 11 százalékra csökkent az arányuk, a lakásvásárlásra felvett kölcsönök aránya 2 százalékponttal 10 százalékra mérséklődött.

Egy éve minden tizedik személyi kölcsönt autóvásárlásra vettek fel, ez az arány idén is hasonlóan alakult.

Az idei első fél évben átlagosan 14 milliárd forinttal több személyi kölcsönt vett fel a hazai lakosság, mint a 2018. január–júniusi időszakban

– olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban közzétett statisztikáiból. A hiteltípus térnyerése elsősorban két tényezőnek tudható be.

Az első, hogy az elmúlt években meredeken esett a személyi kölcsönök átlagos kamatlába: ez év júniusában 10,8 százalék volt az átlagkamat, egy évvel korábban 12,28 százalék, két évvel korábban pedig 13,5 százalék.

Az újonnan felvett hitelek kamatának csökkenése a törlesztőrészletek mélyrepülését is hozhatta volna, azonban ezt az átlagos hitelösszeg emelkedése ellensúlyozta, így csak kis mértékében változhattak a havi részletek.