Van kiút a mamahotel börtönéből?

A Világgazdaság korábban a K&H ifjúsági indexére hivatkozva azt írta, hogy a tavalyi harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztály 21 százalékának volt saját otthona, míg a fiatalok többsége (44 százalék) még mindig a család – szülők vagy rokonok – tulajdonában lévő lakásban élt, és a megkérdezetteknek csupán a negyede lakott bérelt lakásban.

A lap legfrissebb körképében a jelenség okainak nyomába eredt.

A Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa a lapnak azt nyilatkozta: szerintük

a fiatalok saját lakáshoz jutását vagy albérletbe költözését leginkább annak az anyagi nehézségei befolyásolják.

„Fontos szempont továbbá a kényelem, melyet a szülői gondoskodás, a „mamahotel” jelent” – mondta Balla Ákos, majd hozzátette: ez látszólag ellentmond azoknak az évtizedes kutatásoknak, melyek azt jósolták, hogy a mai 20-30 éves korosztály már rendkívül mobil életvitelű lesz. Ebben viszont az elmúlt évtizedekben az óriási változások elmaradtak, a várakozásoknál és vágyaknál pedig sokkal szűkebb keretet biztosít a pénztárca.

A Duna House meglátása szerint a kormányzati intézkedések az elmúlt időszakban sokat javítottak ugyan az ingatlanhoz jutás feltételein, de természetesen az árak emelkedése sok esetben gördít akadályt a fiatalok elé. Folyamatosan emelkedik a hitellel vásárlók aránya, bár ez az áremelkedések miatt az egész piacra igaz – mutat rá a cikk.

A bérleti piacon már a fentinél jóval magasabb a fiatalok aránya, főleg a nem a lakhelyükön tanuló egyetemisták és pályakezdő fiatalok személyében. Fontos kiemelni, hogy

még a magas árak mellett is jó befektetés lehet egy családnak, ha a tanuló gyereknek nem bérelnek, hanem vesznek egy ingatlant,

hiszen 3-4 év ott tartózkodás után már kifizetődőbb ez a pénzügyi megoldás, mint a folyamatos bérlés.

A Világgazdaság hangsúlyozza a fiatalok azon többségnek helyzetét, akik még otthon, a szüleik ingatlanjában élnek. Felidézik: a felmérésben részt vevő, és még szüleikkel élő fiatalok többségének (53 százalék) fogalma sincs, mikor költözik ki a családi fészekből, de átlagosan 28 éves korukban tervezik az önállósodást. Az is kiderült, hogy a fiatalok 62 százaléka azért lakik a szülőkkel, mert a különélésre nincs pénze.

A 19-29 évesek negyede szerint pedig egyszerűen sokkal kényelmesebb így élni.

Nemes Orsolya, a Milestone Intézet generációkutatója a lapnak azt nyilatkozta: a fiatalok manapság általában négy okból laknak a mamahotelben:

vannak a kényelmesek,

a felbomlott kapcsolat után hazatérő (már önmaguk is) szülők,

a háromgenerációs családokban élők,

az utóbbi évtizedben azonban megjelent a kényszerhelyzetből otthon maradó fiatalok csoportja is.

Nemes Orsolya szerint a fiatalok jelentős része nem azért marad sokáig otthon, mert nem akar felnőni, hanem egyszerűen anyagilag nem engedheti meg magának az önálló életet.

„Ma egy nulláról induló fiatal párnak 5-8 év kemény munka és szigorú takarékosság szükséges ahhoz, hogy annyi önerőt összegyűjtsön, hogy hitelfelvétellel saját lakáshoz jusson. Egyedülálló fiatal esetében ez az idő még jobban kitolódik.

Ha pedig a fiatal, vagy fiatal pár a húszas éveiben feléli a keresetét, akkor a lakáshoz jutás és a gyermekvállalás jelentősen kitolódik.

Ez viszont már nem ingatlanpiaci, hanem társadalmi probléma, aminek évtizedekig tartó hatása lehet, ez komoly súlyt ad a jelenlegi állapotoknak” – hívta fel a figyelmet Balla Ákos.

Nemes Orsolya szerint minél több lehetőséget kellene teremteni a fiatalok számára az önállósodásra, annál hamarabb fognak tudni ugyanis elköltözni otthonról. Úgy véli, hogy ez minimum négytényezős kérdés: a megfelelő kereset mellett szerepet játszanak ebben a megfizethető lakás- vagy albérletárak, az élethelyzet (például gyerek születése), valamint az elköltözés szándéka.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható.

Borítóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock