A cél, hogy a magyar agrárium kitörjön a „Dávid és Góliát”-harcból

Címkék#termelők #mezőgazdaság #génmódosított #Nagy István #agrárminiszter #munkaerőhiány #gno

Nagy István agrárminiszter felszámolná a termelőket kisemmiző rendszert, és az ágazatot egyre vonzóbbá tenné a fiatalok számára.

Kastélyosdombó, 2018. november 13. Nagy István agrárminiszter a helyi komlótermesztés elindulásáról tartott sajtótájékoztatón a Somogy megyei Kastélyosdombón 2018. november 13-án. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária együttmûködéseként 30 millió forintból indult beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztõ központjának dolgozói 2500 tõ komlót ültetnek el a központhoz tartozó egy hektáros területen. A várható jövõ évi hozam két tonna komló lesz, amelyet a Heineken piaci áron felvásárol és sörkészítéshez használ fel. MTI/Varga György

Forrás: MTI

Fotó: Varga György

Nagy István agrárminiszter a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjúban hangsúlyozta: a magyar termőterület, az adottságok, a napfényes óráink száma és a talaj tápanyagtartalma kiváló a minőségi élelmiszer előállításához, az itt megtermelt zöldségeinket, gyümölcseinket mégis más országok dolgozzák fel, mi meg jó drágán visszavásároljuk. Nagy István úgy véli: a 2019-es esztendő az épülés éve lesz az agráriumban.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a termelők viselnek minden kockázatot, és nem csak az időjárásnak, de a felvásárlóknak és a kereskedőnek is ki vannak szolgáltatva. A miniszter szerint a gazdák összefogással érvényesíthetik az érdekeiket. Nagy István arra figyelmeztetett, hogy

„sok esetben ki kell kerülni az áruházláncokat, és a termelőt és a fogyasztót közvetlenül kell összekapcsolni ahhoz, hogy a méltányos árért jó minőségű élelmiszerhez juthassunk.”

Nagy István azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy 2010 és 2017 között több mint negyedével emelkedett a mezőgazdasági foglalkoztatás, az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A miniszter jelezte, hogy az ország egyes részein (például Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben) vannak még tartalékok, amelyek mobilizálása jelent kihívást.

Mindemellett a tárcavezető szükségesnek tartja a magyar feldolgozóipar fejlesztését. Mint kifejtette, az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiában, valamint az ehhez kapcsolódó Irinyi Tervben alapvető célként szerepel, hogy a magyar élelmiszeripari alapanyagokat minél nagyobb mértékben hazánkban dolgozzák fel. A Vidékfejlesztési Progam (VP) és az Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázati forrásai ugyanezt a célt szolgálják.

Az agrárminiszter a portál kérdésére azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy

kiemelt ágazatpolitikai célkitűzés, hogy Magyarországon csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz.

Ennek egyik feltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben kerüljön felhasználásra az élelmiszer-előállítás során a GMO-mentes alapanyag. A miniszter hozzátette, az állati takarmány jelentős részét kitevő szójából Magyarországnak csak mintegy 15-20 százaléka hazai eredetű, az import takarmány jelentős hányada azonban génmódosított (GMO). Ennek az aránynak a megváltoztatása érdekében kiemelten támogatják a fehérjenövények hazai termesztését területalapú támogatásként.

A beszélgetés teljes összefoglalója a PestiSrácok.hu oldalán olvasható.