Varga Mihály: a gazdaságpolitikai célokon nem változtatunk

A választások eredménye megerősítette, hogy a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, így a következő években is a tartós, évi 4 százalék körüli növekedés, a stabil pénzügyi alapok fenntartása, az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány további mérséklése, a munkanélküliség csökkentése és a teljes foglalkoztatás megvalósítása kiemelten fontos marad – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten.

Varga Mihály a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén kiemelte: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kifejtette:

a következő években is lendületben marad a magyar gazdaság,

ő ezen dolgozik a jövőben is. Hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök ismét felkérte a miniszteri tisztség betöltésére és a Gazdasági Kabinet vezetésére.

Emlékeztetett: az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre.

Elmondta: a következő évek gazdasági feladatainak összeállításakor kikérik a különböző kutatóintézetek, például a Századvég, a munkáltatói szövetségek, a gazdasági kamarák, így például az AmCham, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség véleményét is.

Hozzátette:

a következő években tovább kell javítani Magyarország versenyképességét.

2010 óta tartósan csökken az államadósság GDP-hez mért aránya, „ebből nem adunk le semmit” – fogalmazott a miniszter. 2010 óta a munkanélküliség nagymértékben csökkent, az akkori 12 százalékos szintről napjainkra 3,8 százalékra esett vissza, a foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 4,4-4,5 millió dolgozóra emelkedett mostanra – sorolta.

Varga Mihály rámutatott: még a nemzetközi szervezetek is optimistábbak lettek a magyar gazdasági fejlődést tekintve, a Nemzetközi Valutaalap a legutóbbi előrejelzésében 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra javította az idei növekedésre tett előrejelzését.

A miniszter beszélt arról is, hogy az elmúlt évek egyik jelentős változtatása volt, hogy a hazai bankrendszerben a magyar tulajdon aránya 50 százalék fölé emelkedett, a hazai irányítású banki tulajdon már 55 százalék fölött van, de a magyar állami tulajdoni hányad nem torzítja a bankszektor fejlődését.

A testületi ülés után Varga Mihály újságíróknak elmondta: a magyar gazdaság fejlődésének egyik fontos alappillére marad a jövőben is a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves megállapodás. Ez a keretét adja a további fejlődésnek, a közterhek csökkentésének, de olyan módosításokat szeretne majd az új, felálló kormány megvalósítani, amely tovább javítja a munkaadók, munkavállalók helyzetét.

Varga Mihály szerint szeretnék elérni, hogy sokkal hatékonyabb legyen a költségvetési gazdálkodás, hogy jobban használják fel a közbiztonságra, a védelemre, az oktatásra biztosított összegeket.

Az új kabinet további

adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni,

és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani.

Elmondta: hosszú távú célja a leendő kabinetnek, hogy az szja mértékét tovább lehessen mérsékelni. A munkát terhelő adókat tovább csökkentik – tette hozzá.

A miniszter elmondta: bár egyre több hitelt vesz fel a lakosság, nem látja veszélyét egy jelentős eladósodási hullámnak, az biztos, hogy a változó kamatozású hitelek felvétele kockázatot hordoz a lakosság számára.

Kiemelte: fontos, hogy a bankrendszer költségei csökkenjenek a jövőben, mert a magyarországi bankok költségei magasabbak annál, mint amilyenek mellett a szomszédos országok, vagy az uniós államok bankjai dolgoznak.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke beszámolt arról, hogy a bankszövetség még a kormánynál is optimistább, 4,5 százalékos GDP-bővülést vár idén.

A gazdaságban 2018-ban nem lesz inflációs nyomás, a szövetség a következő időszakban is 310-315 forint/euró árfolyamot vár – közölte.

A bankszövetség elnöke elmondta:

a magyar gazdaságtörténet soha nem látott korszakát éljük,

erős a gazdasági növekedés, hét év óta folyamatosan bővül a magyar gazdaság, és ezzel párhuzamosan stabilak a makrogazdasági alapok, csökken az államadósság, az államháztartási hiány alacsony és a kormány „kézben tartja”, ráadásul évek óta többletet mutat a folyó fizetési mérleg.

Előadásában kifejtette, 2017-ben a magyar bankrendszer kiemelkedő, 600 milliárd forintot meghaladó adózás utáni nyereséget ért el, hosszabb távon azonban – már 2018-ban is – szektorszinten az 1 milliárd euró, 300 milliárd forint körül lehet a reálisan elérhető nyereség.

Patai Mihály újságíróknak elmondta: tavaly a bankrendszer kiemelkedő nyereséget produkált, szinte minden bank nyereséges volt, de ez főleg egyszeri tételekből, alapvetően nem az üzemi tevékenységből származott, inkább céltartalékokat írtak vissza. Az idei évben a tavalyi nyereség felére esik majd vissza a profit – fűzte hozzá.

A bankszövetség elnöke nem fél attól, hogy túleladósodás következne be, tíz évvel ezelőtt 7000 milliárd forint volt az összes lakossági hitel, most csupán 5000 milliárd forint ez az állomány. Ezzel párhuzamosan a bankszövetség azt javasolja, hogy tovább csökkentsék a bankadó és a tranzakciós illeték mértékét.

Borítókép: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén az Unicredit Bank székházában 2018. április 20-án.

MTI Fotó: Kovács Attila