Csótányinvázió fenyeget: ellepnek bennünket

A kertvárosi erdei csótányok eredetileg a mediterrán térségből származnak, elterjedési területük Olaszországtól a Balkánon és Törökországon át a Kaukázusig húzódik. Azonban az 1980-as évektől Európában már észak felé terjednek: mára eljutottak Németországba, Ausztriába, Szlovákiába, Hollandiába is. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben észlelik a jelenlétüket – írja a Fanny magazin.

Egyre jobban elterjednek

A fővárosi zöldövezet ideális körülményeket biztosít nekik. A budai kerületekben 2005-től rendszeresen észlelik, hazánkban azóta is többnyire a budapesti agglomerációból ismert a jelenlétük, de ma már jó néhány településen, például Veszprémben, Balatonakarattyán, Velencén, Vácon és Tápióságon is találkozhatunk velük.

A légynek sem ártanak

Rajzáscsúcsuk augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor tömegesen találkozhatunk velük a kertekben. 

Külsőleg hasonlít a lakásokban felbukkanó német csótányhoz, de míg a német csótány előtorán két párhuzamos sötét hosszanti sáv látható, a kertvárosi erdei csótány esetében ezek a sávok hiányoznak. Az előtora általában homogén világosbarna, áttetsző szegéllyel, bár néhány példánynál elmosódott sötét középfolt is előfordulhat.

Repülni is képesek

Másik megkülönböztető jele, hogy míg a közönséges csótányok nem tudják a szárnyukat repülésre használni, addig az erdei csótányok nagyon jól repülnek. Ezért könnyen vándorolnak, emiatt előfordulhat, hogy bejutnak a lakásokba is.

Inkább csak sötétben szellőztessünk 

Mivel a lakás nem természetes élőhelyük, ott gyorsan elpusztulnak, így nem kell tartanunk attól, hogy tömegesen megszállják az otthonunkat. 

Mivel főként szabadban élnek és vándorolnak, a vegyszeres permetezés nem bizonyul igazán hatékonynak. A legjobb, ha türelmesen várunk. Az augusztusi–szeptemberi rajzáscsúcsot követően az egyedszámuk gyorsan csökken, és szinte maguktól eltűnnek a kertekből.