A nyárias ősz után, fehér karácsonyunk is lehet - megszólalt a szakértő

Az El Niño jelenségről mindenki hallott már, tudjuk, hogy ha „A Fiú" felbukkan, annak komoly következményei lesznek az időjárásra. Márpedig megérkezett, és szabadságra küldte La Niña névre keresztelt „lánytestvérét", mely 2020 óta uralta a Csendes-óceán térségét. A Köpönyeg.hu szakemberével, Dr. Krausz Miklóssal a life.hu arról beszélgetett, hogyan befolyásolják időjárásunkat a természeti jelenségek.

„Az Országos Meteorológiai Szolgálat júniusi tanulmányában leírta, hogy visszatért az El Niño, következményének tulajdonították az idei csapadékos nyarat, és magát a Medárd-időszakot is hozzá kötik. És milyen érdekes, hogy a június-július valóban zivataros időszak volt, jelentős mennyiségű esővel, miközben az augusztus-szeptember száraz volt, tehát mégsem úgy alakul az időjárás, ahogy ez elvárható lenne, vagy ahogy az El Niño jelenlétében ezt megszokhattuk. Jött egy száraz, szinte teljesen csapadékmentes időszak, és most is azt látni, hogy október közepéig, a következő 10-15 napban sem lesz érdemi változás" – mondja Dr. Krausz Miklós a különleges, a meteorológusok szerint „kétarcú természeti jelenséggel” kapcsolatban, melynek hatásai aszerint változhatnak, hogy a trópusi Csendes-óceán mely területein jelentkeznek és milyen intenzitással bírnak.

„Várható, hogy az óceán vízhőmérsékletének növekedésével a melegebb tengervíz eljut majd a Földközi-tenger térségébe is, és ősszel, ha megszűnik felettünk ez a magasnyomású rendszer, tehát elérnek minket a frontok és a Földközi-tenger térségét is elérik a léghullámok, főleg az észak felől érkező, majd a hidegebb léghullámok, a meleg tengervízzel találkozva heves, úgynevezett mediterrán ciklonokat fognak generálni. 

1997-98-ban, amikor nagyon erős El Niño-hatás érvényesült, Magyarországon elég komoly havazások voltak a télen, ami annak köszönhető, hogy sokkal gyakrabban alakultak ki mediterrán ciklonok a Földközi tenger térségében"

 – magyarázza el Krausz Miklós, hozzátéve, hogy a mediterrán ciklonokról azt kell tudni, hogy amikor a meleg tengervízhez északról megérkezik a hideg, kialakul a ciklon – ez gyakran a genovai öbölben történik meg, ezért genovai ciklonnak is szokták nevezni -, ami megindul észak, északkelet felé és elér minket is. „Ugye, itt nagyon nagy kérdés, hogy milyen pályán halad: vagy telibe kap minket, vagy elmegy tőlünk kicsit nyugatra, kicsit keletre. Ha elkap minket, akkor az azt jelenti, hogy ősszel 2-3 napos masszív esőzésre kell számítani, télen viszont nagyon könnyen, ahogy a ciklon hátoldalára kerülünk, berántja az északról érkező sarkvidéki hideg levegőt, és akkor akár lehet napokig tartó havazás is".

Ettől az utóbbi években elszoktunk, ám Dr. Krausz Miklós szerint, a különleges természeti jelenségtől függetlenül, a globális felmelegedés is érezteti a hatásait, melyek miatt nemcsak a nyarak lesznek egyre melegebbek, de hidegebb telekre is számítanunk kell, illetve a köztes évszakok, a tavasz és az ősz is eltűnhet az életünkből.