szélütés

2019.11.05. 13:41

Nemcsak öregek, hanem fiatalok, akár gyerekek is kaphatnak stroke-ot

A stroke hirtelen alakul ki, akár átlagos jó közérzet közepette is felléphet, ami már önmagában is gyanakvásra adhat okot.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

Fotó: metamorworks

Évente négyezer stroke következtében kialakuló maradandó fogyatékosság vagy haláleset lenne megelőzhető, ha az emberek felismernék a tüneteket és időben segítséget hívnának – nyilatkozta a Vasárnap Reggelnek Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója.

Agyi infarktus vagy agyvérzés?

Az átlagember számára három tünet alapján ismerhető fel a szélütés: az arc szimmetriájának elvesztése, a beszéd megváltozása vagy nyelési nehézségek, valamint a kar, a végtagok féloldali gyengesége. Ha valaki ilyet tapasztal, azonnal mentőt kell hívni„ – mondja Óváry Csaba.

A látó­térkiesés és a forgó jellegű szédülés, még ha nem is a leggyakoribb, de ugyanúgy tünet lehet.

Annak a legnagyobb az esélye a gyógyu­lásra, aki a lehető leghamarabb kerül stroke-centrumba. Mindegy, mennyi idős, ha gyerekeknél vagy fiataloknál vannak ilyen tünetek, akkor is azonnal mentőt kell hívni. Az esetek egy részében persze kiderülhet, hogy más betegség áll a háttérben, előfordulhat, hogy migrén, epilepszia vagy az ionháztartás zavara okozza ezeket a tüneteket, de ezt otthon nem lehet eldönteni. Ezért lényeges, hogy ilyenkor

késlekedés nélkül kerüljön olyan kórházba a beteg, ahol stroke-centrum van.

Minden elveszített perc csökkentheti a gyógyulás esélyét. A stroke korábban felsorolt klasszikus tünetei nem járnak fájdalommal, így sokan arra várnak, hogy jobban legyenek, ahelyett, hogy azonnal mentőt hívnának. Fokozottan érvényes ez a fiatalokra, akik sokszor nem veszik elég komolyan a tüneteket, mert nem gondolják, hogy ez velük is megtörténhet. Ha valaki egyedül él, a helyzet még kritikusabb, hiszen egy ponton túl már lehet, hogy nem is lesz képes segítséget hívni.

A stroke egy összefoglaló név, ütést, csapást jelent, magyarul szélütésnek, gutaütésnek is nevezzük. Az összes agyi érkatasztrófát magában foglalja. Agyi infarktusról – ez a gyakoribb – akkor beszélünk, ha a stroke hátterében agyi érelzáródás van, agyvérzésről pedig egyszerűsítve akkor, ha magas vérnyomás, vagy más okok miatt valamelyik agyi érszakasz megreped, és ez roncsoló vérzést okoz az agyban. Ez a ritkább, az összes stroke-nak körülbelül tíz százaléka. Azt, hogy melyik alakult ki, a tünetek alapján nem lehet biztosan megmondani, csak CT- vagy MR-vizsgálattal.

Hogy a stroke milyen eredményesen kezelhető, ma már leginkább azon múlik, mennyi idő alatt jut a beteg megfelelő orvosi kezeléshez.

Az időablak azt az időtartományt jelöli, amíg jó esély van egy sikeres beavatkozásra. Aki három, agyalapi verőér-elzáródás esetén hat órán belül megfelelő kórházba kerül, körülbelül 50 százalék eséllyel meggyógyulhat. A betegek fele, akiknél sikerült érmegnyitó beavatkozást végezni, három hónappal az eset után már képesek az önellátásra. Azok közül viszont,

akiknek időn túl kezdődik meg a kezelése, csak tíz százalék épül fel.

Minden 10 percnyi veszteség rontja az esélyeket

A kritikus időhatár legfeljebb négy és fél óra a vérrög gyógyszeres feloldására, ha pedig egy nagy ütőérág záródik el, akkor hat óra, speciális esetekben az utóbbi időhatár kitolódhat, de összességében elmondható, hogy minden tízpercnyi veszteség tovább ronthatja az esélyeket – fejtette ki Óváry Csaba.

Az agy ugyanis nagyon érzékeny, gyorsan sérülő szövet. Minden egyes érintett milliméter további tüneteket okozhat. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhatja, és az agy érintett területének működése megszűnhet. Az ilyenkor szükséges beavatkozásokat stroke-centrumokban tudják elvégezni. Ezekbe ma már a lakosság 90 százaléka egy órán belül eljuthat, tehát

ha valaki a stroke jellegzetes tüneteit észleli, fontos, hogy ne halogasson, azonnal hívjon mentőt!

Nem szabad ilyenkor baráti véleményeket kérni vagy házi­orvosra várakozni, mielőbb kórházba kell jutni!

Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Sokakat meg lehetne menteni

2015-ben egy amerikai kutatóorvos a megmentett életek számának szempontjából a penicillin feltalálásának jelentőségéhez hasonlította annak a katéteres beavatkozásnak az elterjedését, amelyet Magyarországon minden egyetemi központban és nagyobb megyei kórházakban is el tudnak végezni. Az OKITI-ben tavaly több mint 350, idén várhatóan csaknem 500 ilyen beavatkozást végeznek a specialisták.

A stroke-ellátás színvonala az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött. Hazánkban is terápiás forradalom zajlott 1995 óta ezen a területen, mióta bevezették a vérrögoldó kezeléseket – mondja Óváry Csaba.

Az országban létrejött 39 stroke-centrum,

és ezzel olyan eljárások váltak hozzáférhetővé, amelyekhez korábban nem lehetett sürgősséggel hozzájutni. Ráadásul a mai képalkotó vizsgálatoknak köszönhetően

ki lehet választani a betegek számára a személyre szabott gyógyító eljárást.

Persze a stroke helyétől és attól függően, hogy milyen nagyságú területet érint, különbözőek a gyógyítás esélyei. Nagyon súlyos esetben előfordulhat, hogy ma sincs segítség. Az azonban tény, hogy

a maradandó károsodást szenvedők és a stroke miatt életüket vesztők körülbelül 50 százaléka elvileg menthető lenne,

ha időben kerülnének megfelelő centrumokba. Négyezer emberéletről beszélünk évente, hiszen ma már lenne kapacitás a gyógyításukra.

Évente 30 ezer körüli az új akut stroke-os beteg száma Magyarországon, és a stroke-ot kapók közel harmada egy éven belül meghal. Ezért ez a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban.

A kockázatok évente egy vérnyomás-ellenőrzéssel is csökkenthetők

Minden olyan betegség, amely az erek károsodásával jár, érelmeszesedést vagy trombózis kialakulását okozhatja, kockázati tényezőt jelent. Ilyen a

magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérzsírszint, a szívbetegségek, ritmuszavarok, maga a szívinfarktus, de a dohányzás és a mozgásszegény életmód is.

A magas és az alacsony vérnyomás is lehet veszélyes, a megelőzés szempontjából a közepes érték az ideális, 140/90 a kívánatos. Sajnos a stroke egészséges embernél is kialakulhat. Példa erre sok fiatal, akiknél egy érsérülés vagy véralvadási zavar miatt alakul ki a betegség, de többségében időskorú, beteg embereknél jellemző, és nincs különbség nők és férfiak között – hívja fel rá a figyelmet Óváry Csaba. Véleménye szerint 18 év fölött évente egy vérnyomás-ellenőrzéssel és egy laborvizsgálattal sokan elkerülhetnék ezt a betegséget. 60 év fölött szív- és érrendszeri problémák esetén félévente célszerű a szűrővizsgálatot elvégeztetni.

Óváry Csaba

1994-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.

2000-ben neurológiából szakvizsgázott. Pályafutását Budapesten, az Agyérbetegségek Országos Központjának általános orvosaként kezdte. 2001-ben Japánban a Research Institute for Brain and Blood Vessels munkatársaként dolgozott. 2008-ban a balassagyarmati Kenessey Albert Kórház orvos igazgatója, 2010-től az Országos Idegtudományi Intézet stroke- és epilepszia­osztályának osztályvezető-helyettese, 2012-től az intézet szakmai, 2014-től orvos igazgatója.

2014-ben megszerezte a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában az egészségügyi menedzseri diplomát. Kiemelt szakterületei a stroke-ellátás szervezése és a stroke-epidemiológia. 2015-ben PhD-címet szerzett.

2018-óta az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet megbízott főigazgatója.

Nős, két lánygyermek édesapja.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!