Nehéz nőnek maradni rákbetegen, de az életünk múlhat rajta

A gyönyörű, karcsú, mindig mosolygós doktornő leszögezte, nagyon fontos ez a téma, hiszen a hormon- vagy éppen sugárkezelésen, kemoterápián átesett páciensek bőre érzékeny, száraz, a szempillájuk, szemöldökük, hajuk kihullik vagy erősen megritkul – fontos, hogy szépségipari szakemberek is segítsenek testileg és lelkileg is visszaszerezni a páciensek régi, egészséges énjét.

‒ Mennyiben kell másképp foglalkozni a terápia alatt álló, vagy gyógyult rákbeteg kliensekkel a szépségipari szakembereknek?

‒ A legfontosabb, hogy leszögezzük: nagyon nagy szükségük van a terápia alatt álló rákbetegeknek kozmetikai kezelésre. A közérzetem és hogy hogyan nézek ki, oda vissza működik. Ha valaki rosszul érzi magát a bőrében, akkor hatásos segítség lehet az is, ha a külsején, a kinézetén változtat. Talán furcsa első hallásra, de a túlélési arány is nagyobb azoknál, akik nem veszítik el az életkedvüket, az életszeretetüket. Márpedig a kihulló szemöldök, a kihullott szempillák, az elveszített haj látványa is megviseli az embert. Ilyenkor egy kis szempillatő vagy szemöldök tetoválás is nagyon sokat jelenthet, hogy amikor a tükörbe néz, ne egy megviselt, beteg arc nézzen vissza, hanem nőnek érezhesse magát a terápia, a betegség elleni küzdelem során is. Ráadásul a kemoterápiás szerek miatt a bőr nagyon kiszárad, a sugárterápia során pedig égési sérülések keletkezhetnek. A száraz bőr viszket, jobban hámlik. De meg kell említenünk a terápia miatt töredezővé váló körmök fokozott ápolásának szükségességét is.

‒ Egy ilyen komoly tortúra során van arra igénye, energiája az embernek, hogy a szépségével foglalkozzon? Nem inkább a túlélésre koncentrál száz százalékban?

‒ Az, hogy a betegek mennyire igénylik, hogy a terápia során is ápoltak legyenek, hogy a jelentkező bőrszárazságot, plusz ráncokat, a szőrzet elvesztését miként kezelik, az személyiség- és lelkiállapotfüggő is. Van, aki szeret elmerülni a fájdalmaiban, belemerülni az egyébként teljesen jogos bánatba, keserűségbe, halálfélelembe. Számára akár fontos is lehet a megrendítő kinézete, amivel sakkban tarthatja a környezetét, amire hivatkozva még inkább elvárhatónak érzi, hogy sajnálják, pátyolgassák, az egész család élete csakis körülötte forogjon. Mások próbálnak úgy tenni mintha mi sem történt volna, és mindent megtesznek azért, hogy legalább a külsőségekben tarthassák ezt. ezek természetesen szélsőségek, van, aki csak egyszerűen megpróbálja a lehető legjobban érezni magát a bőrében. Sokszor kérdezem a pácienseket, hogy használnak-e például fürdés után testápolót vagy bármit. A válasz a legtöbb esetben az, hogy nem. Pedig ezt ilyenkor nem szabad elhagyni. Enélkül elviselhetetlenné válik, hogy húzódik a bőr, viszket, száraz, hámlani kezd. Egyszerűen muszáj valamit használni. Meg kell találni, hogy melyik az a készítmény, ami a megviselt bőrt megnyugtatja, ráadásul nem tartalmaz semmi – számára – káros anyagot. Nagyon sok fajta létezési mód van ebben a betegségben. Én azt támogatom, hogy ezt a speciális helyzetet használják ki a betegek. Próbáljanak ki különböző hajszíneket, frizurákat, úgy hogy legyen többféle parókájuk, és a hangulattól függően legyen szőke, göndör, vagy éppen vörös a haja. Nyilván ez kevésbé megfizethető, de ez a hozzáállás is nagy segítség, hogy a helyzet elviselhető legyen. Fontos, hogy ha belenéz a tükörbe, akkor ne a rossz érzés erősödjön, hogy milyen nagyon beteg, milyen szerencsétlen helyzetben van.

‒ Azért ez nem lehet ennyire egyszerű...

‒ A betegség mellett is egy csomó minden dolgozik az ellen, hogy az ember nőnek érezze magát. A kezelések során a kemoterápia, a sugárkezelés, emlőrák esetén például a műtét, és egy csomó minden történik a hormonkezelés során is… Megváltozik a nőiességünk. Ennek ellenére azt kell mondjam, a legjobb amit tehetünk, és a túlélés szempontjából is a nyerő stratégia, ha képes az ember beleállni a helyzetbe, és abból megpróbálja a maximumot kihozni. Azt gondolom, hogy amikor egy ilyen súlyos betegség kialakul a testben, akkor az valamilyen formában a lélek menekülésére utal. Ez nyilván egy szimbolika, de akkor is nagyon sokat lendít a gyógyulási esélyeken az önmagad és az élet szeretetének a visszaszerzése, a környezettel való kapcsolat harmonizálódása. Ebben sokat segíthet az is, ha a csinos, nőies külsejét visszaszerzi az ember. Ezt kár lenne kihagyni, hiszen ma már csodálatos dolgokra képesek a plasztikai sebészek, a plasztikai beavatkozásokat végző kozmetikusok; például a valódihoz maximálisan hasonlító mellbimbó képzése, a hajgyógyászat, a diszkrét, gyönyörű arctetoválások. Sokszor szebb, harmonikusabb lesz az eredmény, mint az eredeti volt.

‒ Mennyien veszik igénybe a lehetőségeket, hogy megpróbálják visszanyerni a betegség előtti megjelenésüket?

‒ Nem tudok arányokat mondani, de aki előtte is adott magára, az általában a terápia után is visszatér ehhez, másokat pedig pont a betegség vezet rá, hogy jobban figyeljenek magukra, hogy szeressék magukat. Ma már sokkal nagyobb a túlélési arány, mint mondjuk 20 éve volt. Némely családban generációkon átível a rákbetegség, ami miatt az új generáció meg van terhelve az emlékekkel, és ezek alapján előre a legrosszabb kimenetelre számítanak ‒ „úgysem lehet semmit tenni, a mama is belehalt”. Pedig borzasztó gyorsan fejlődnek a diagnosztikai és a gyógyító eljárások, a támogatórendszer, az összes kiegészítő, integratív lehetőség, így ma sokkal nagyobb esély van a gyógyulásra. Sokszor látjuk, amikor a beteg egy rossz transzgenerációs programot húzva maga után, teljes mártírságba menekül. Persze, minden oka meg is van rá, mert ez egy borzasztóan nehéz folyamat a kiderüléstől a kezeléseken át addig a rettegésig, hogy a féléves, 1, 5, 15, 20 éves kontrollon vajon kiderül-e újra valami. A kérdés csak az, hogy érdemes-e. Évekig volt egy rossz beidegződés a betegek körében, hogy az ő állapotukban nem szabad, nem illik például a kihullott szőrzet helyére szemöldököt tetováltatni, szempillát pótolni, korrekciós mellműtétre menni, a szépségre, a nőiességre figyelni. Igyekeztem mindig rábeszélni a pácienseket, hogy szeressék magukat, és tegyenek meg mindent a rekonstrukcióért. Nagyon jó volt később azt látni, hogy mennyire megváltozott a kisugárzásuk.

– Gyakoriak a pigmentációs problémák ilyenkor…Mi a megoldás, és mire kell vigyázni?

– A daganatos betegnél nyáron az egyik fő kérdés, hogy mehetnek napra vagy sem. Tudni kell, hogy sugárkezelés után maradandó nyomot hagy a bőrön, ha ránapozunk. Ugyanis a napfény felizzítja a kezelés hatásait, és – míg napozás nélkül esetleg szépen elmúlnának ezek a bőrsérülések – nagyon gyakran a napfény miatt örökre megmaradnak a sötét pigmentek. Bőrpigmentáció azonban a kemoterápiánál is előfordulhat. Egyrészt fényérzékenyítenek a kemoterápiás szerek, tehát erős napsütés hatására extrém bőrreakciók alakulhatnak ki. A másik nagyon fontos dolog, hogy a kemoterápiás szerekből egy jelentős mennyiség a bőrben, a bőr alatti zsírrétegben raktározódik, és ott bomlik le. A napfény hőhatása pedig ezt a lebomlási folyamatot befolyásolhatja, ami extrém bőrreakciókat okozhat.

– A napfényt elkerülni nem könnyű, főleg nyáron. Állandó kérdés, hogy mennyire kell védekezni ellene, elegendő-e betartani a szokásos, 11-15 óráig tartó napozási tilalmat?

– Egyértelműen nem a válasz. Nem elegendő. Szerencsére a divatlapokban is egyre többször látunk kalapban, hosszú ujjú, lenge, bokáig érő ruhát viselő modelleket, és ez ma a városi utcán is elegáns viselet. Természetesen ugyanez a napozási szigor vonatkozik a férfiakra is. A D-vitamin termelés fontos, és bár szórt napfény sem javasolt, lombárnyékban lehet ücsörögni. Erős napsütés idején a szellős ruhák viselésekor is ajánlott a magas faktorszámú, speciális (rákbetegeknek is ajánlott) napvédő krémek használata. Kiemelném, hogy az arcot sem érheti napfény, tehát nem elegendő a test takarása és egy méretes napszemüveg.

– Estefelé már szabad enyhíteni a szabályokon?

– Nagyon egyszerűen lehet eldönteni, hogy mennyire kell óvni a bőrt a terápiát követő években. Ha erősen süt a nap, akkor kerülni kell, hogy a napsugár érje a bőrt. Az, hogy reggel van, dél, vagy éppen kora este, az másodlagos kérdés.

– Csak a napfényre kell figyelni?

– A bőr alatti zsírrétegben raktározott gyógyszermaradványok lebomlási folyamatát nemcsak a napfény hőhatása, hanem bármilyen magas hőmérséklet megzavarhatja. Ezért nem javasolt a kemoterápián átesett betegek számára a szauna, szolárium, a termálfürdők igénybevétele, de még az otthoni forró vizes fürdő sem. Sőt, például a kozmetikai kezeléseknél alkalmazott – száraz vagy nedves melegítés is kerülendő ilyenkor.

– Meddig kell betartani ezeket a szigorú szabályokat?

– A kemoterápiás kezelések időtartama általában fél év. A következő hat hónapban fontos elkerülni, hogy napfény érje a bőrt, de a kemoterápiát követően még évekig nem szabad erősebb hőhatásnak kitenni a bőrt. De a terápiát követően a fehérvérsejtszám és a védekezés szempontjából fontos egyéb elemek száma is alacsony szinten van, és az immunrendszer csak hónapok alatt képes helyreállni. Már ezért sem érdemes a szaunához, termálfürdőhöz, wellnessközpontokhoz hasonló meleg, nedves helyekre menni. Ráadásul a fenti kezelések a nyirokkeringés fokozásával úgynevezett „alvó sejteket” is besodorhatnak a vérkeringésbe.

– Mennyire kell óvatosan bánni ebben az időszakban a bőrrel érintkező krémekkel és egyéb anyagokkal?

– Eredendően a túlérzékenyített bőr miatt fontos, hogy ne legyen a termék alkoholos, ne legyen túl sok illatanyag benne, intenzív tartósítószer, tehát érdemes ilyenkor nagyon speciális kozmetikumokat használni. Ügyelni kell, hogy az összetevők száma minimális legyen; hogy a kemoterápiás szerek, a gyógyszerek mellett ne kelljen még több dologgal küzdenie májnak a méregtelenítés során. Érdemes bőrgyógyász segítségét kérni a választásban, vele könnyebb kideríteni, hogy mire van a bőrnek leginkább szüksége: hidratálásra, zsírozásra, nyugtató-, esetleg gyulladáscsökkentő hatásra… Ilyenkor persze fontos elmondani a szakorvosnak, hogy milyen betegsége van, milyen terápia alatt áll, milyen gyógyszereket szed.

– A kozmetikai kezelésekkel szemben is ilyen komoly szűrőt kell alkalmazni? Kinek kell tudnia, hogy egy daganatos vendégnél mit szabad és mit nem? Jó egyáltalán, ha kozmetikushoz jár a terápia alatt vagy után a beteg?

– A kozmetikai kezelések nagyon sokat segíthetnek az előbb említett problémákon, de nagyon fontos tájékozódnia a kozmetikusnak, hogy a vendégnek milyen betegsége volt/van, milyen kezelésben részesül/részesült. A szakembernek csak így van lehetősége eldönteni, hogy az általa végzendő kezelés javasolt-e vagy sem. Hogy milyen anyagokat használhat, hogy a szokatlan bőrreakciónak mi lehet az oka… Ennek a tájékoztató beszélgetésnek az elmaradása is oka lehet annak, hogy ha valaki elmegy egy méregdrága kezelésre, és ahelyett hogy még szebb lenne, kirügyezik, kivörösödik a bőre…

– Mi az, amire egy kozmetikusnak fel kell készülnie, ha a páciens elmondja, hogy daganatos betegsége van, milyen terápián vett részt…

– A tapasztalat az, hogy az emberek általában nem mondják el az ilyen intim dolgaikat. Úgy vélik, nem sok köze lehet az arcfiatalító kezelésnek az egy-két éve végzett kemoterápiához. Ráadásul, még ma is egy rettegett, titkolnivaló dolognak tartják ezt a betegséget. Jó volna, ha az alap kikérdezésnek is része lenne, hogy a vendég milyen gyógyszert szed, mit szedett az elmúlt egy-két évben, volt/van-e komolyabb betegsége, történt-e valamilyen komolyabb beavatkozás. Ez tényleg fontos lenne, éppen az előbbiekben felsorolt okok miatt, gondoljunk akár csak egy egyszerű, a pórusokat megnyitó melegítésre, hőhatásra.

Sok szigorú óvintézkedésnek kell megfelelni, ha valóban szeretnénk kihozni a legtöbbet a riasztó élethelyzetből, de megéri. Akár egészen új személy bőrébe is bújhatunk, és gyakran meg is teszik ezt. Az addig a víz mellett, bronzbarnán élő nő a szokásos nyári úszás, napozás helyett egy hófehér bőrű, mindig elegáns hölgy képébe bújik. A változás fontos kulcsszó. Olykor ez a (vagy más erőteljes) változás a helyzet lelki oldalának is jót tesz, hiszen, ha a gyógyulás után ugyanúgy folytatnánk mindent, valószínűleg ugyanaz lenne az eredménye.

A Beauty Forum Hungary ingyenes szakmai konferenciát szervez szépségipari szakembereknek – nem szakmabelieknek is látogatható belépővel – október 25-26-án , ahol többek között a rákbetegek kozmetikai kezeléséről is lesz előadás.