Aggasztó a tölgyesek állapota

Az egyik fő probléma az, hogy a korábbi évtizedek vagy akár évszázadok erdőgazdálkodása sematikus, vágásos üzemmódot követett. Ennek eredményeként egy a Bükkben, Cserépfalu közelében elterülő erdőrész is tipikusan egysíkú képet mutat – írja a hirado.hu.

Ipari szempontok alapján fontos, hogy egységes, egy fafajú, lehetőleg hasonló vastagságú, ágtiszta, egyenes törzseket neveljenek – fogalmazott Kovács Árpád, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának erdészeti vagyongazdálkodási referense az M1 Kék bolygó című műsorában. Mint mondta, ez azonban egyáltalán

nem közelíti meg a természetes állapotú erdőket,

emiatt az ökoszisztémájuk is labilis, mindenfajta károsítás könnyen elterjedhet a fák között.

A Bükki Nemzeti Park által kezelt erdős terület jelentős része cseres-tölgyes állomány. Nem véletlen, hogy a nemzeti park is részt vesz a három éve kezdődött Life4Oakforest elnevezésű együttműködésben, amely a Natura 2000-es tölgyesek állapotán hivatott segíteni. Ez egy Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt.

Magyarországon is több tagja van a kezdeményezésnek

Egy olasz partner a projektvezető és Magyarországon is több tagja van a kezdeményezésnek, ilyen például a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a WWF és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete. A projekt pedig arról szól, hogy egy

olyan kezelési módot kell találni a tölgyesekre, amelyekkel visszaállíthatók egy stabilabb és természetvédelmileg kívánatosabb állapotba.

A nemzeti park munkatársai olyan beavatkozásokat végeznek, amelyek hosszú távon segíthetnek a tölgyesek biológiai diverzitásának növelésében. Ha kell, elegyfajokat ültetnek, kitermelnek, vagy éppen foltokban napfényes lékeket vágnak az erdőbe. Így olyan fajok telepedhetnek meg újra az erdőkben, amelyek az egységesen árnyaló szint miatt gyakorlatilag kiszorultak az erdőszegélyekre, de így az erdőbelsőkben is fajgazdag közösség alakulhat ki.

Alacsony vágáskorral kezelik a fákat

Az egysíkú erdős szerkezetben a lékek másként is jó szolgálatot tehetnek. Viharkár esetén ugyanis dominóként dőlhetnek egymásra az egykorú fák, így történt ez két éve tavasszal egy nedves hóesést követő erős szél hatására is. Ha lett volna lék, a sor nem dőlt volna tovább, de így több hektár pusztult el egyszerre. További probléma, hogy az egykorú fákat alacsony vágáskorral kezelik, így az erdőkben már nagyon

ritkák az igazán vastag törzsű öregebb példányok.

A projekt céljai között az idős matuzsálemek védelme és a korbeli változatosság kialakítása is szerepel.

Kovács Árpád arról is beszélt, hogy a tölgyesben egy tölgyfán akár több száz élőlény talál élőhelyet magának. A különböző kis mikroélőhelyeken, mint az ágvillák, rákos daganatok, sebzések és odúk, ízeltlábúak, gombafajok, illetve madarak élnek. Az egykorú, egyszintes erdőállomány azonban nem tud megfelelő életteret biztosítani számukra.

Megkezdődött a vegyszerek visszaszorítása is

A kutatások tanulsága szerint azokban az erdőkben, ahol nincsenek holtfák, legalább egyharmadával csökken a fajgazdagság. A fák között akadnak „hívatlan vendégek” is. Az Észak-Amerikából behozott invazív akác például agresszív terjeszkedésével elnyomja az őshonos fajokat. A projekt keretében megkezdődött a vegyszerek visszaszorítása is, így később újra birtokba vehetik a területet a tölgyek.

A Life4Oakforest projekt tíz évéből még hét esztendő és sok munka van hátra, hogy a tölgyesek minél természetesebb és egészségesebb állapotukba kerülhessenek.