Egy korona, két nemzet az Adrián

Több százezer honfitársunk választja nyaranta a horvát tengerpartot felüdülésre, de sokan nem is gondolnak bele, hogy a dalmáciai városok és a magyar korona évszázados köteléke sok nyomot hagyott az Adrián. A strandolás mellett érdemes lenne utánanézni, milyen sok lehetőség van egy kis történelmi időutazásra Észak-Dalmáciában.

A Hazajáró két főszereplője, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor az M5 kulturális csatornán sugárzott szombati Hazajáró-epizódban,

annak a „közös” 158 esztendőnek a nyomában jártak, amelyet a Könyves Kálmán királyunkkal megnyíló magyar impérium alatt töltött Zára és környéke.

Nem meglepő, hogy a közvetlen történelmi kapcsolat Trianon után a horvátokkal is megszakadt, a hazajárók mégis találtak Dalmáciában segítőkész magyarokat az adriai tenger partján.

Például, ahol az Adriai-tenger a Velebitek lábát nyaldossa, a kicsi Vir vörös sziklái is büszkén néznek szembe a tajtékokkal. Egyetlen városában, Viren több üdülőház is magyar tulajdonban van.

Ezek egyikében Dobránszky Attila és Vajda Csilla magyaros, de egyben mediterrán fogadtatással várják a hazajárókat.

Osziék remek gasztronómiai ízelítőt kaptak, amely a helyi különlegességből, a fügepálinkából és a parázson sült sügérből állt, amelyhez a halat együtt választották ki a helyi halpiacon.

Vir szigetéről egy híd vezet a szárazföldre. Utazóink az öreg kontinensre lépve, mindjárt egy apró, de annál jelentősebb városba, a horvát állam bölcsőjébe, Ninbe jutottak. A VII. század tájékán jöttek ide a horvátok, és a dinári hegység és a tenger közötti termékeny síkon alapították meg a középkori Horvátország első politikai és szakrális központját.

Bizánc és Velence fennhatóságát váltotta Könyves Kálmán, de a létrejött perszonáluniót nem hódításnak élték meg a horvátok, inkább gazdasági, politikai együttműködésnek, hiszen a magyar királyság nagyobb mozgáslehetőséget jelentett számukra.

A magyar vonatkozású emlékhelyek felkutatásához Zárában nyújtott segítséget Kovács László, egy helybéli honismereti vezető. Zára klasszikus nyüzsgő adriai város, forgalmas kikötővel, csatornákkal, pálmafákkal. A hangulatos utcácskákon és a Kalelargán végig sétálva elsősorban a magyar múlt nyomába eredtek hazajáróink.

A történelmi emlékek után kihajóztak az Észak-dalmáciai szigetvilág csodálatos birodalmába, a nézők nagyszerű képeket láthatnak a Földközi-tenger legnagyobb kiterjedésű szigetcsoportjáról és a Telascica Nemzeti Park területéről.

A szombati Hazajáró ezúttal a magyar történelem kevéssé ismert színterére érkezett, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felhívja a nyaralások közeledtével a figyelmet arra, hogy érdemes felkészülten érkezni a horvát tengerpartra, azért, hogy ne menjünk el csukott szemmel történelmünk csodálatos emlékei mellett.

Borítókép: óhorvát nyelvű, rovásírással írt felirat: Nin, a legrégebbi horvát királyi város