Drágulhatnak a nyári fürdőjegyek

Több forrás táplálja a budapesti fürdők forgalomnövekedését, de ehhez az idősebb vendégkör mellé a fiatalokat is meg kellett nyerni. Az eredményt tükrözi, hogy míg 2010-ben a vendégek többsége 60 év feletti volt, ma 30 év alatti – tájékoztatta a Világgazdaságot Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. értékesítési és marketingigazgatója. 2018 első negyedévében a tovább emelkedő vendégszámban megjelenik a budapesti turizmus szárnyalása is, de a forgalom növekedésében egyforma arányt képviselnek a korábbiaknál nagyobb számban érkező bel- és külföldi fürdőzők.

A budapesti gyógyvizek mostanra az egyik legkedveltebb turisztikai vonzerővé váltak.

A TripAdvisor utazási oldal szerint a Parlament és a Halászbástya után a Széchenyi fürdő a legnépszerűbb budapesti programhelyszín. A téli forgalom a történelmi műemlék fürdőkben – mindenekelőtt a Széchenyiben és a Gellértben – 70-90 százalékban a turisták által vásárolt napijegyekből származik, míg a felújítás és a bővítés után a Paskál bő 18 százalékos márciusi látogatottsága, valamint a Dandár fürdő forgalomnövekedése szinte kizárólag a belföldi vendégkörhöz kötődik.

A napijegyes vendégforgalom januárban 21 százalékot, februárban 12 és márciusban 18 százalékot meghaladó bővülése a kilenc állandóan nyitva tartó budapesti fürdő mindegyikében külön-külön is meghaladta a 10 százalékot. Ezen belül a tavaly márciusihoz képest a Gellértben 34 százalékos volt a növekedés, a Rudasban 17, a Lu­kácsban 14 százalékos. A részben fedett Palatinus – amely az első telén van túl – ugyancsak jól indított, főleg a budapestiek körében, akiknek a Széchenyibe és a Gellértbe látogató tömegek elől jelentett menedéket az OEP-es szolgáltatásokra a jóval csendesebb margitszigeti fürdő.

Borítókép: Éjszakai fürdőzők a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. Parkfürdőjében, Nyíregyházán 2017. augusztus 10-én.

MTI Fotó / Balázs Attila