2018.02.28. 14:48
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban jöhet majd sarki fagy Európába
A kutatások azt sejtetik: a jelenlegi, február végi zord idő a jövőben sűrűbben előfordulhat.
A snowman is seen in front of the ancient Colosseum during a heavy snowfall on February 26, 2018 in Rome. The Arctic storm dubbed the “Beast from the East” set record temperatures across much of Europe on February 26 and brought a rare snowstorm to Rome.
Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg – írja a The Guardian online kiadása. Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma – mely hózáporokat okozott Európában – lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám
a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.
Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.
„Ez még az anomáliák között is anomáliának számít. Annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk,
újabb meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai”
- mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.
Szó sincs a „régi telek” visszatéréséről
Noha sokan a régi kemény telek visszatérését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie.
A Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon,
a világ legészakibb meteorológiai állomásán mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben, az állomástól több ezer kilométerre délre.
Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.
„A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott és nagyon meleg volt” – mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.
Melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek
Az örvény az Északi-sarkvidék és tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe. Míg az átlagos melegedés 1 fokos, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 fokos, ami a jégtömegek olvadásával jár.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint
az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez.
A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a „melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek” időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.
Borítókép: A római Colosseum környékén a hó nagyon ritka vendég
COSIMO MARTEMUCCI / CROWDSPARK/AFP
