Az evolúció akár négyszer gyorsabban is megtörténhet, mint véltük

Az adatok elemzése feltárta, hogy az evolúciónak ez a „hajtóereje" bőségesebb, mint ahogy azt a tudósok a korábbi becslések alapján vélték - írja az Origo. Ennek eredményeként a szakemberek szerint előfordulhat, hogy módosítani kell az állatok fejlődési sebességével kapcsolatos elvárásokat – ami az éghajlatváltozás korában igen releváns kérdés.

A módszer módot ad arra, hogy megmérjük a jelenlegi evolúció potenciális sebességét a természetes szelekció hatására a populáció minden tulajdonságában – mondta Timothée Bonnet, az Ausztrál Nemzeti Egyetem evolúciós ökológusa a ScienceAlert online portálnak. – Ez olyasmi, amit a korábbi módszerekkel nem tudtunk megtenni, így az, hogy ennyi potenciális változást láthattunk, meglepetés volt a csapatunk számára.

A vizsgált vadon élő állatok között szerepelt Ausztráliában a lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus), Tanzániában a foltos hiéna (Crocuta crocuta), Kanadában az énekes verébsármány (Melospiza melodia), Skóciában pedig a gímszarvas (Cervus elaphus). A Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány az első alkalommal értékelte az evolúció sebességét ilyen nagy léptékben.

Az egyes terepvizsgálatok átlagos hossza 30 év volt, a születések, elhullások, párzás és utódok adataival együtt.

A legrövidebb 11 évet tett ki, a leghosszabb pedig 63 esztendőt. Ez összesen 2,6 millió órányi terepi adatot biztosított a kutatóknak, amelyeket az állatok genetikai információival kombináltak.

Három évbe telt, de a csapat végül számszerűsítette, mekkora fajváltozást okozott a genetika és a természetes szelekció. Bár Charles Darwin eredetileg úgy gondolta, hogy az evolúció nagyon lassú folyamat, a kutatások már kimutatták, hogy egyes fajoknál akár néhány év alatt is megtörténhet.

A gyors evolúció legjobb példája a szürke pettyesaraszoló, amely az ipari forradalom előtt az Egyesült Királyságban túlnyomórészt fehér volt – mutatott rá Bonnet. – Mivel azonban a légszennyezés fekete kormot hagy a fákon és az épületeken, a lepkék fekete színe túlélési előnyt jelent, mivel a madarak nehezebben észlelik őket.

Mivel nincs kiindulási alap – ez az első ilyen jellegű tanulmány –, ezért a szakemberek hangsúlyozták, hogy még nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fajok gyorsabban fejlődnek, mint korábban. De az egyértelműen látszik, hogy több az „evolúció hajtóanyaga", mint azt a tudomány eddig vélte. Ahogy arra a tanulmány szerzői is rámutattak, mindez valószínűleg jelentős hajtóerőt képvisel a populációk alkalmazkodóképességében a környezeti változásokhoz.

Borítókép: illusztráció