2022.04.29. 06:00
A magyarság jelenléte folyamatos a Kárpát-medencében
A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói egy új A a mesterséges intelligencián alapuló populációgenetikai módszermódszertant dolgoztak ki.
– 172 ősi és ma élő populáció új, 16 ezer mitogenomból álló adatbázist hoztak létre és vizsgáltak ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.
A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói egy új módszertani cikket tettek közzé a Molecular Genetics and Genomics szaklapban.
Új számítási módszerek kidolgozása
A mesterséges intelligencián alapuló populációgenetikai módszer egy újszerű megközelítéssel képes kimutatni az egykori és mai népességek származását és rokonsági viszonyait az anyai vagy apai öröklődésű haplocsoportok eloszlásából.
A mesterséges intelligencián alapuló algoritmus önállóan képes csoportosítani a hasonló eloszlást mutató népességeket, majd kiszámítja az eloszlás középpontját (központi vektorát).
A szerzők kimutatták, hogy a központi vektor jó közelítéssel azonosítja azokat az ősi populációkat, melyek keveredéséből a mai népességek eredeztethetők. A módszerrel nemcsak az egykori keveredések forrásai azonosíthatók, de kiszámíthatók a keveredés arányai is.
A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége
A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500–Kr. e. 2800) –bronzkori (Kr. e. 2800–Kr. e. 700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre.
Ez az eredmény egybevág a Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével, amelyben azt találták, hogy a X–XI. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli.
A korábbi publikációban megállapították, hogy a X–XI. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai, és a vele érkező törzsek.
A Magyarságkutató Intézetben csúcstechnológiával folynak az archeogenetikai kutatások.
A közös gyökerek a zenében is tetten érhetők
Az új módszer nemcsak a genetikai öröklődés követésére alkalmas, hanem többek között a népzenei dallamok rokonsági viszonyainak feltárására is, azok jellegzetes dallam- és ritmusszerkezete alapján.
Juhász Zoltán és munkatársainak eljárása alkalmas a népzenei és genetikai párhuzamok kimutatására is, hiszen a jellegzetes zenei motívumok terjedése minden bizonnyal az egykori népességmozgások következménye.
A publikációt Török Tibor, Maár Kitti, Varga István Gergely és Juhász Zoltán kutatók jegyzik.
Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Shutterstock)
