3D rekonstrukciónak köszönhetően éled újra az egykori Magyarország (videó)

A 3D rekonstrukciónak köszönhetően már nem kérdés, hogy milyen lehetett a középkori Budai vár vagy a székesfehérvári bazilika. A mai modellezési és grafikai eljárásokkal ugyanis visszaidézhetőek az egykori Magyarország legnagyszerűbb épületei – olvasható az Architextúra és a hirado.hu alapján a Magyar Nemzet cikkében.

A rekonstrukciós rajz bevett eljárás az építészetben és a műemlékvédelemben. Elkészítése nem is különösebben bonyolult, sokszor az alaprajz felvetítésével visszaidézhető az egykori épület fő tömege.

Ezt számítógép megjelenése előtt természetesen kézzel végezték, az így készült rajzoknak volt egyfajta művészi bája is. Az utóbbi években azonban maga a vizualizáció is óriásit fejlődött, szinte fotórealisztikus képek alkothatóak, főleg, ha elvégzik a környező táj elemzését és bemutatását is. Ezt pedig már hazánkban is profi módon művelik, így készülhetnek olyan képek, mint például a mocsárból szigetként kiemelkedő Székesfehérvárt bemutató munkák is.

Ezek a legújabb régészeti eredmények mellett analógiákat is felhasználhatnak.

Például tudható, hogy a koronázótemplom a német császárdómok mintájára épült, bár már a török uralom előtt teljesen átépítették.

Az így készült képek egyszerre gyönyörűek, megdöbbentők és szívszorítók, hiszen a legtöbb bemutatott épületnek mára csak az alapfalai láthatóak.

A Budai várról számos kortárs ábrázolás ismert, ráadásul több jelentős részét feltárták a második világháború után. Ráadásul tudható, hogy a prágai vár és a krakkói Wawel is ennek mintájára épült. Mégis szinte hihetetlen egy realisztikus látványképen látni. Kisvárda várából pedig csupán részletek maradtak meg, amelyek nem jelentéktelenek, de csak halvány visszfényei az egykor ott állt épületnek.

A vizualizáció során egy-egy épület több periódusa is bemutatható.

Az építési periódusok mellett konkrét események is bemutathatók a videók segítségével, hiszen egy 3D modellből videó is jól előállítható. Ilyen filmsorozat készült Egerről is, ahol a vár történetét és az ostromot is megfigyelhetjük. A képen látható furcsán magas tetejű épület a székesegyház, amely az ostrom idején éppen félkészen állt, az óriási szentély már elkészült, de az alacsonyabb tornyos épületrészt még nem bontották le. A hadi készülődés pedig éppen az új épületrész sorsát pecsételte meg, Dobó ugyanis lebontatta, és a helyén ágyúállásokat alakított ki.

Ez az állapot látható az ostromot bemutató videón.

Bizonyos épületek, városok Egernél vagy Fehérvárnál szerencsésebb sorsúak voltak. A győri püspökvár például még ma is áll, a felvonóhíd környéke maradt meg legjobban középkori állapotában.

Szeged ma már inkább körutas és sugárutas városszerkezetéről és különleges dómteréről ismert, pedig már a középkorban is jelentős város volt. Az ország középkori műemlékeit azonban is megtizedelte a török uralom és az azt követő újjáépítés. A 3D rekonstrukciókat böngészve azonban visszaidézhetjük az egykori Magyarországot.

Borítóképünk illusztráció