Kiszámolták, mennyi táplálékot fogyaszt a Földön valaha élt leghatalmasabb állat

Először végeztek módszeres számításokat arról, hogy mennyi táplálékot fogyaszt a Földön valaha élt leghatalmasabb állat: nagyjából 16 tonna világítórákot, vagyis krillt eszik a Csendes-óceán északi részén élő kék bálna. A lenyelt vízből a felső állkapocsról lógó szarulemezek, az úgynevezett szilák szűrik ki az apró, lebegő állatkákat. A szarulemezek anyaga – az emberi körmökhöz hasonlóna – a keratin.

„Durván egy tömött iskolabusz tömegét teszi ki egy példány napi tápláléka”

– mondta Nick Pyenson, a Smithsonian Intézet washingtoni Természettudományi Múzeumának kutatója, a szerdán megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók a sziláscetek hét fajának napi fogyasztását számolták ki úgy, hogy az Atlanti-, a Csendes- és a Déli-óceánon 321 egyedet követtek 2010 és 2019 között.

Azt találták, hogy

ezek a gigászi tengeri emlősök a korábban becsült mennyiségnek akár háromszorosát is elfogyasztják. Korábban kisebb tengeri emlősök adatai vagy a levadászott bálnák gyomortartalma alapján számolták ki a naponta bevitt táplálék mennyiségét.

A többi tanulmányozott faj – a hosszúszárnyú, a közönséges barázdás, a grönlandi bálna, az eubalaena, az antarktiszi csukabálna és a trópusi bálna – szintén hatalmas mennyiséget fogyasztott: az észak-csendes-óceáni hosszúszárnyú bálna napi kilenc, a közönséges barázdásbálna napi nyolc tonna krillt evett meg.

„Elképzelhetetlen mennyiségű étel, de maguk az óriás kék bálnák is hihetetlenül nagyok, egy Boeing 737-eshez hasonlóak a méreteik”

– mondta Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmány vezető szerzője.

A legnagyobb dinoszauruszt is meghaladó méretű kék bálna hossza elérheti a 33 métert, súlya a 200 tonnát.

A kutatók az állatok hátára illesztett, kamerával, mikrofonnal, GPS-szel és mozgásérzékelővel ellátott elektronikus nyomkövetőkkel meghatározták, milyen gyakran indulnak táplálkozni a bálnák. Drónokat használtak, hogy megbecsüljék, mekkora egy-egy bálna szája és mennyi zsákmányt nyelhet el. Akusztikus módszerrel mérték fel a környező vizek rákjainak biomasszáját.

A bálnák zooplantonnal, vagyis apró világítórákokkal, evezőlábú rákokkal és halakkal táplálkoznak. A legnagyobb testű faj kedvence a krill, a kisebbek étlapján szerepel a palettás doktorhal és a nyúlhalfélék is.

A sziláscetek többsége nem egész évben táplálkozik, a lakmározásnak és az éhezésnek éves ciklusa van. Minden évben nagyjából száz napon át esznek, leginkább a nyári szaporodási időszakban, az év többi részében nagyon kevéssel beérik.

Napi 16 tonnás adaggal számolva a kék bálna évente talán 1600 tonna táplálékot fogyaszt. A táplálékmennyiség faj, hely és zsákmány szerint változik a tanulmány alapján. A grönlandi bálna napi hat tonna, az észak-atlanti eubalena öt tonna, a dél-atlanti trópusi bálna öt tonna evezőlábú rákot, a déli-óceáni csukabálna 0,69 tonna krillt fogyaszt.

Mivel a bálnák a korábban véltnél többet esznek, több ürüléket is bocsátanak ki, ami fontos tápanyagforrást jelent.

A tanulmány kalkulációi arra utalnak, hogy mielőtt a 20. században az ipari méretű bálnavadászat drámaian lecsökkentette volna a sziláscetek számát, nagyobb mennyiséget ettek, mint amennyi a világ jelenlegi összes krillje és a globális halászat együttvéve.

„Ez azt jelenti, hogy ipari vadászatuk előtt a bálnák sokkal produktívabb ökoszisztémát tartottak fenn, és azt is, hogy a bálnapopulációk újraéledésének segítésével a 21-században talán az elveszett ökológiai működés is helyreállítható”

– tette hozzá Pyenson.

Borítóképünkön egy kék bálna.