Zergék érkeztek a Szegedi Vadasparkba

A nőstény és hím zerge Innsbruckból és Kassáról érkezett Szegedre.

Az új jövevények ugyan elég félénkek, de a szemfülesek már találkozhatnak velük újonnan kialakított kifutójuknál.

A Szegedi Vadasparkban nagyobb csapatot szeretnének tartani a zergéből, a faj tenyésztése a cél, ezért még egy nőstényt várnak a közeljövőben.

A zergék 800-2500 méter közötti hegyoldalakon, hegyi legelőkön élnek.

Különböző alfajai előfordulnak az Alpokban, a Kárpátokban, az Appennin-hegységben és Kis-Ázsiában is. A Pireneusokban élő zergéket nemrég önálló fajjá nyilvánították pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) néven.

A kecskeformájú párosujjú patás a gravitációt meghazudtoló fürgeséggel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat, köszönhetően erős lábizmainak, ízületeinek és rugalmas, szétterülő patájának, amellyel szinte rátapad az aljzatra.

Ennek köszönhetően nincs olyan állat, amely veszélyt jelentene rá. Egyedül a levegőből támadó szirti sasnak van esélye a gidákkal és a legyengült egyedekkel szemben. Fejükön a fekete és fehér szín váltakozik, így olyan, mintha álarcot viselnének.

Testük többi részén a bak és a nőstény színe hasonló: nyáron világosbarna a háton fekete csíkkal, télen majdnem teljesen fekete.

A nyakán és a farán meghosszabbodott szőr izgalmi állapotban felborzolódik, ez a közismert „zergetoll”, amely a vadászok körében még a szarvaknál is népszerűbb trófea. Mindkét nemre jellemző a hátrafelé hajló szarv, amely más tülkösszarvúakkal ellentétben vékony, felfelé álló, enyhén kampós és méretük éppen a fülek duplája. Védekezésre és a szaporodási időszakban a hímek a nőstényért vívott küzdelmére szolgál.

Az idős bakok általában magányosak, a nőstények és a fiatal állatok nyájakban élnek.

A zergék két és fél és négyéves koruk között válnak ivaréretté. A párzási időszak október és december közé esik, majd a nőstény 24-26 hetes vemhesség után hozza világra utódját.

Borítókép: illusztráció