Nevet kapott a hely, ahol leszállt a Holdon a Csang'o-4

Címkék#Csang'o-4 #Hold #Kína #névadás #Statio Tianhe #űrszonda

A Hold Földről nem látható oldalán lévő leszállóhely neve Statio Tianhe, vagyis Tejút Állomás.

(190111) -- BEIJING, Jan. 11, 2019 (Xinhua) -- Technicians work at the Beijing Aerospace Control Center (BACC) in Beijing, capital of China, Jan. 11, 2019. China announced Friday that the Chang'e-4 mission, which realized the first-ever soft-landing on the far side of the moon, was a complete success. (Xinhua/Jin Liwang)

Forrás: AFP/Xinhua

Fotó: Jin Liwang

A leszállóhely, továbbá a közeli három kráter és egy magaslat újonnan adott nevét a Kínai Tudományos Akadémia, a Kínai Űrkutatási Hivatal (CNSA) és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) jelentette be pénteken Pekingben egy közös sajtótájékoztatón.

A Tianhe (magyaros átírás szerint Tienho) Tejutat jelent, a Statio pedig állomást, bázist. A Statio Tianhe-n kívül egyetlen másik holdbéli hely viseli a statio elnevezést, a Statio Tranquilitatis, ahol 1969-ban a Hold felszínére léptek az Apollo-11 amerikai űrhajó asztronautái.

A Csang'o-4 a keleti hosszúság 177,6 fokán és a déli szélesség 45,5 fokán landolt 2019. január 3-án, pekingi idő szerint 10:26-kor – emlékeztetett a kínai űrkutatási hivatal.

A Von Kármán-kráterben található három becsapódási kráter háromszöget alkot a Statio Tianhe-val a középpontban, az északi félteke éjszakai égboltján júniustól decemberig látható Nagy Nyári Háromszög csillagalakzatot idézve. Erre tekintettel a csillagkép három legfényesebb csillagának kínai nevéről nevezték el a három holdkrátert Zhinyunak (Vega), Hegunak, más néven Niulagnak (Altair) és Tianjinnak (Deneb).

Kínai nevet kapott az a Von Kármán-kráter közepén emelkedő domb is, amelyről meghatározták az űrszonda leszállóhelyét. A magaslat ezentúl a Mons Tai nevet viseli a kínai Öt Nagy hegység legkeletibb tagja, a Taj-hegy nyomán.

A Nemzetközi Csillagászati Unió 1985 óta először hagyott jóvá olyan holdbéli földrajzi nevet, amelyben a Mons (hegy) szerepel.

Eddig összesen 12 holdbéli földrajzi helyet nevezhetett el Kína.