Bejárja a Földet az erdélyi kalandmotoros

Motorkerékpáron utazza körbe a Földet a szászrégeni Bezsnei Andor, aki tavaly május óta már közel hatvanezer kilométert tett meg. A fiatal világjáró kalandvágyáról, az expedíció közben tapasztalt nehézségekről, élményeiről beszélt a Krónikának.

Kilenc hónap alatt, több mint húsz országot érintve, közel hatvanezer kilométert tett meg motorkerékpáron Bezsnei Andor. A szászrégeni fiatalember tavaly májusban Föld körüli útra indult el Romániából, majd áthaladt Magyarországon, Szlovénián, Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán, Monte­negrón, Albánián, Macedónián és Görögországon.

Ázsiába érve keresztülmotorozott Törökországon, Grúzián és Örményországon, aztán a Közel-Kelet felé vette az irányt, ahol átszelte Iránt, Pakisztánt, Indiát és Nepált. Ezt követően logisztikai okokból Indonéziába szállíttattam a motort, majd körbejártam pár indonéz szigetet, többek között Balit, Lombokot, Jávát, Szumátrát. Onnan észak felé kerültem Malajziába, és az utazás Thaiföldön és Kambodzsában folytatódott. Jelenleg újra Thaiföldön vagyok, előkészítem a motor szállítását, ugyanis néhány héten belül Ausztráliában leszek – mondta el a lap érdeklődésére Bezsnei Andor.

Hozzátette,

az utazást főként a sok papírmunka nehezíti meg, hiszen a vízumok megszerzésén kívül néhány országban a motor ideiglenes importálásához külön engedély szükséges.

Ugyanakkor a jármű idő­közben károsulhat, és az alkatrészekhez nem kevés időn belül lehet hozzájutni. Például a szászrégeni férfi kuplungja Indiában leégett, és tizenhat napot kellett várnia, amíg megérkeztek az alkatrészek.

Mindig is kalandvágyó voltam, gyermekkorom óta motorozom, és szerintem a motoros utazásnak van a legtöbb előnye. Az autózáshoz képest sokkal költségtakarékosabb, jobban lehet haladni a forgalomban, és olyan helyekre is el lehet jutni, ahova gépjárművel nem igazán. Ráadásul a motorkerékpáron nem érzem magam annyira elszigetelve a külvilágtól, így a városokban bármikor szóba állhatok a helyiekkel anélkül, hogy leszállnék a járműről

– fogalmazott a világjáró.

Kifejtette, a kalandútja során nem igazán tapasztalt veszélyt, inkább a trópusi, szúnyogok által terjesztett betegségektől tart, mint a malária vagy a dengue-láz, de egyelőre sikerült elkerülnie ezeket. Emellett a pakisztáni átkelés kissé rizikós volt, mert épp a választások zajlottak, és volt néhány terrorcselekmény az országban. Viszont a veszélyesebb területeken rendőri kísérettel haladtam át, így teljes biztonságot élveztem – magyarázta a Maros megyei utazó.

Hozzátette, a végállomás természetesen Erdély lesz, de szeretne eljutni Dél-Amerika legdélibb településére, Ushuaiába is, ahova Patagónián keresztül vezet az út – igazi kalandmotorosnak való szakasz. Bezsnei Andor arról is beszámolt, hogy az útiköltségeket a saját megtakarításaiból fedezte.

Ugyanis

a közhiedelemmel ellentétben egy ilyen expedíció nem kerül óriási összegekbe, ha az ember rendesen megtervezi, és persze nincsenek nagy igényei.

Az egész út emlékezetes, nincs két egyforma napom. Pakisztánban és Észak-Indiában nagyon emlékezetes volt a motoros kaland, Indonézia a víz alatti világa miatt tetszett, Irán pedig óriási meglepetés volt, ugyanis a helyiek vendégszeretete és barátságos hozzáállása egyszerűen ámulatba ejtő. Úgy érzem, minden helynek megvan a maga varázsa – hangsúlyozta az erdélyi világjáró.

Borítókép: facebook.com