Ismeretlen emberszabású maradványaira bukkantak egy sírkamrában

A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához – olvasható a Science tudományos lap aktuális számában.

A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.

A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye

a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint.

„A világ minden emberszabású majmát – csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat – fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott” – mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt.

A sír – és talán az emberszabású is – Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel.

A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki.

Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható.

„Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba” – mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.

A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja.

A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.

Borítókép: illusztráció

Shutterstock / NeagoneFo