2018.05.31. 13:07
Meglepően gyorsan benépesült a dinókat kipusztító aszteroida krátere
"Csupán" 30 ezer év kellett hozzá, hogy a mai Mexikói-öböl területén újra virágzó ökoszisztéma jöjjön létre.
La disparition des dinosaures - Vue d'artiste - Tylosaur and KT Event - Artist view - Impact de l'asteroide responsable de la disparition des dinosaures il y a environ 65 millions d'annees. Au premier plan, un tylosaurus, un grand lezard marin carnivore. The very end of the Mesozoic is marked by evidence of a devastating asteroid impact 65 million years ago, which is termed the KT event, referring to the Cretaceous (K)-Tertiary (T) transition. This impact likely contributed to the demise of the dinosaurs, although recent findings call into question how decisive the blow actually was. In this image, a huge tylosaur, a relative of today's varanid lizards such as the Komodo dragon, faces its last few minutes of existence in a Texas lagoon. Over the horizon looms the rising ejecta from the KT impact, which occurred in what is today the Yucatan ©Julius Csotonyi/Novapix/Leemage
66 millió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe. A becsapódás drámai következményekkel járt: kihalt a növény- és állatfajok 75 százaléka, így a dinoszauruszok is.
A mai Mexikói-öböl területén lévő becsapódási területre, a Chicxulub-kráterbe azonban meglepően gyorsan tért vissza az élet: már 30 ezer évvel később virágzó ökoszisztéma létezett a régióban – írják kutatók a Nature című tudományos lap aktuális számában.
Árulkodó furatok
Egy nemzetközi projekt kutatói két éve fúrásokat végeztek a meteoritkráterben. A 200 kilométer átmérőjű kráter nagyobb része a Mexikói-öbölben található, a kráter peremének egy része pedig a Yucatán-félsziget északnyugati végén. A több mint 800 méter hosszú furatminták elemzése nem volt egyszerű feladat: 12 ország 30 kutatója két műszakban elemezte az gigantikus mintákat.
A Texasi Egyetem vezetésével a nemzetközi kutatócsoport a furatokban lévő mikrokövületek, egysejtű organizmusok, többek között algák és planktonok maradványai és nyomai révén bizonyították, hogy az élőlények nagyon gyorsan visszahódították a krátert.
Kiderült, hogy már 2-3 évvel a becsapódás után megjelent a kráterben az élet.
30 ezer évvel később pedig már fitoplanktonban gazdag volt a terület, ami sokféle fajból álló életközösség kialakulását tette lehetővé.
Az élet utat tört
A kutatást vezető Cris Lowery, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének tudósa szerint ez „meglepően gyorsan” történt meg. Eddig ugyanis abból indultak ki, hogy a káros környezeti hatások, például mérgező fémek miatt a kráterek környezetében különösen sokáig tart, amíg ismét megvetik lábukat az élőlények.
Nem lehet általánosságban megjövendölni, hogyan újul meg az élet egy aszteroida becsapódása után
- emelték ki a kutatók. Az eredmények arra utalnak, hogy az élet visszatérése elsősorban helyi tényezőktől függ. A világ más területein egy-egy becsapódás után 300 ezer évig is eltartott, míg az élet a Chicxulub-kráteréhez hasonló formában regenerálódott.
Miközben a világ más részein gyűjtött furatmintákban csak néhány milliméter olyan anyag van, amely a becsapódás utáni pillanatokban rakódott le, a Chicxulub-kráterből vett furatokban több mint 130 méter vastag ez a réteg. A kutatók így a kövületállomány napi, heti, havi és éves változására is következtetni tudnak.
„Itt a becsapódási kráter egy egész könyvnyi ismeretet rejt az élet visszatértéről, miközben máshol csak néhány oldalnyit találunk” – mondta az egyik kutató, Ludovic Ferriere.
Borítókép: JULIUS CSOTONYI / LEEMAGE/AFP
