Ott vagyunk

2022.07.13. 09:32

Magyar kutatók is dolgoznak az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópjával

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény.

Minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én startolt. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.

WEBB, James
A James Webb amerikai űrteleszkóp által először közel infravörös fényben készített kép az NGC 3132, más néven Caldwell 74 vagy Déli Gyűrű csillagköd közepén lévő fényes csillagról a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában 2022. július 12-én. Ez egyike a világegyetem múltját kutató űrtávcső első képeinek, amelyeket a NASA bemutat.
Forrás: MTI/EPA/NASA, ESA, CSA, STScI

A hazai kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.

A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetősége” – idézi az intézmény közleménye Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.

Mint hozzátette, a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.

A Webb-űrtávcső első képeit kedden tette közzé a NASA. A magyar nyelvű szakmai összefoglalót az eseményről a csillagaszat.hu weboldalon találhatják meg az érdeklődők.

Borítóképünkön a James Webb amerikai űrteleszkóp közel infravörös kamerájával infravörös fényben készített kép a Carina csillagködben elhelyezkedő NGC 3324 fiatal csillagkeletkezési régió széléről a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában 2022. július 12-én. Ez egyike a világegyetem múltját kutató űrtávcső első képeinek, amelyeket a NASA bemutat (MTI/AP/NASA, ESA, CSA, STScI/Space Telescope Science Institute Office of Public Outreach)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!