2022.06.10. 06:00
Még gyerekcipőben jár a magyar e-kereskedelem
A magyar e-kereskedelem növekedését hosszú távon gátolhatja, hogy nemzetközi terjeszkedése még gyerekcipőben jár – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából az e-kereskedelmi kutatásokra szakosodott GKID készített.
Az MTI-hez küldött összefoglaló szerint a legalább évi 10 millió forint exportforgalmat realizáló, online is értékesítő kereskedések becsült száma 500-600 közé tehető, közülük mintegy 100 cég tekinthető főtevékenység szerint is online kereskedőnek. A határon túli értékesítésből származó forgalmuk nettó 30-40 milliárd forint körül alakult 2021-ben.
A Magyarországon működő 37 ezer, online értékesítésre alkalmas weboldalból mintegy 15-20 ezerre tehető a webáruházak száma.
Közülük alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen más európai uniós vagy régiós piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába.
A kutatás szerint az e-kereskedők által említett gátak sok esetben prekoncepciókon és bizonytalanságokon alapulnak, amelyek alapja, hogy nem érzik elég jónak a terméküket, versenyképesnek az árazásukat, vagy egyszerűen csak azt gondolják, még nem állnak készen arra, hogy más piacon is megmérettessék magukat.
A megállapítások szerint a hazai webáruházak alacsony exportálási kedvének oka egyebek mellett a megfelelő e-kereskedelmi tanulmányokkal, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerő hiánya, a hosszú távú stratégia hiánya, a logisztika fejletlensége, rugalmatlansága, a megfelelő helyismeret, piacismeret hiánya, illetve az ebből fakadó jogi és adminisztrációs problémák.
A már most is exportáló hazai kereskedők számára összességében a megfelelő termékkínálat összeállítása, a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati és operációs feladatok lokalizált ellátása, valamint a helyi konkurensek felmérése és a piacok jobb megértése jelenti a legnagyobb kihívást.
A kutatás eredménye alapján az e-kereskedelmi piacon a megfelelően lokalizált megjelenéssel és tartalommal
könnyen tűnhet „helyinek” egy kereskedő, és ezzel a magyar piacra érkező régiós cégek élnek is.
Sokszor ezek a nem magyar vállalkozások teljesen magyarnak tűnnek, magyar nyelvű felületekkel, áraikkal, a helyi fizetési specialitásokhoz való alkalmazkodással, magyar ügyfélszolgálattal, sőt sok esetben egy magyarul is jól csengő márkanévvel.
A hazai vásárlók 70 százaléka gondolja azt, hogy a cseh tulajdonú kifli.hu teljesen magyar kereskedő. Ez az arány 41 százalék a lengyel ecipő.hu, és 35 százalék a cseh alza.hu esetében, miközben a valóban 100 százalékban magyar e-kereskedőnek számító Euronics műszaki áruház esetében ez az arány 36 százalék. Tízből 4 hazai online vásárlót nem zavar, ha egy webáruház külföldi hátterű, amennyiben jól tud idomulni a magyar körülményekhez és igényekhez. Mindezek fontos inspirációt adhatnak a magyar cégek számára külföldi terjeszkedésük tervezésekor – közölte a DKSZ.
Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)
