2021.08.09. 13:19
Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül
Az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a japán Akacuki már régebb óta kering Vénusz körüli pályán.
Forrás: ESA
Hétfőn és kedden a Solar Orbiter és a BepiColombo repül el a Vénusz mellett, hogy missziójuk célja felé tartva lefékezzenek. Az, hogy a találkozó megvalósul, az egyes missziók csúszásainak köszönhető.
Join us, " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@esaoperations, @bepicolombo & @ESASolarOrbiter on Mon 9 Aug at 13:00 CEST for our first @TwitterSpaces, all about the first-of-its-kind double #VenusFlyby next week
❓Got a question? " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#AskESA pic.twitter.com/LhHsxC0UX3
— ESA Science (@esascience) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">August 4, 2021
„Nem szándékosan terveztük így, de a tudósok most nagyon boldogok, mert három különböző szemszögből szerezhetnek így adatokat a Vénuszról, ami igazi újdonság. Az égitest három eltérő szögből való megfigyelése egyszeri lehetőség” – mondta Simon Plum, az ESA darmstadti irányítóközpontjának vezetője.
A Solar Orbiter hétfőn reggel 6 óra 42 perckor repült el a Vénusz mellett 7995 kilométer távolságban. Kedden a BepiColombo 15 óra 48 perckor teszi ezt,
a bolygó felszínétől mérhető legkisebb távolsága mindössze 550 kilométer lesz.
Ez csak kicsivel több, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Föld távolsága.
A Vénusz légköre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szerint főleg szén-dioxidból áll, ami jelentős üvegházhatást eredményez. A bolygón a hőmérséklet ezért éjjel-nappal 470 Celsius-fok körül van.
A japán Akacuki szonda a légkör összetételét vizsgálja. A Max Planck Naprendszerkutató Intézet szerint a BepiColombo és a Solar Orbiter is értékes adatokat gyűjt erről.
A Vénusz melletti elhaladáskor nem lesz lehetősége az irányítóközpontnak arra, hogy beavatkozzon, de Plum szerint a manővereket jól előkészítették. Váratlan események mindig történhetnek, de
az összeütközés ezért teljes biztonsággal kizárható – mondta.
Az ESA jelenleg 25 műholdat irányít, ebből 22-t a darmstadti központból.
A BepiColombo 2018 októberében kezdte meg utazását, amely hét éven át fog tartani céljáig, a Merkúrig. A fedélzetén lévő két műholddal 2025 decemberétől fogja vizsgálja az égitest felszínét és mágneses mezejét. A kétmilliárd eurós európai-japán közös projekt a Naprendszer eredetének megismerését szolgálja.
Az ESA és az amerikai űrügynökség, a NASA közös projektje keretében 2020 februárjában indult útnak a floridai Cape Canaveralból a 1,5 milliárd euróba kerülő Solar Orbiter űrszonda, fedélzetén 10 tudományos műszerrel. Célja, hogy új ismereteket szerezzen a Napról és annak mágneses mezejéről. A tervek szerint 42 millió kilométerre közelíti meg a Napot.
A Solar Orbiter már elkészítette az első felvételeket a Nap légkörének részecskekitöréseiről. Ezek az erős napszelek befolyásolják az űridőjárást is. A légkörrel rendelkező bolygóknál a részecskék sarki fényt okoznak, de akár technikai problémákat is előidézhetnek, például károkat okozhatnak a műholdakban vagy meghibásodást a navigációs rendszerekben.
A szondák útjuk során többször fognak elrepülni bolygók mellett, hogy lefékeződjenek.
A Solar Orbiter novemberben utolsó alkalommal repül el a Föld mellett. Ezen manőverek nélkül a szondák egyre jobban felgyorsulnának a Nap felé a csillag gravitációs ereje miatt és nagy valószínűséggel elszáguldanának mellette. „Le kell őket fékeznünk, hogy megfelelő röppályára állhassanak” – mondta Plum.
Borítóképünk illusztráció
