Peking és Moszkva „nemzetközi partnerekkel” folytatná a Hold-kutatást

Ezt adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség, miután a két ország űrhatóságai közös tájékoztatót adtak ki a projektről. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és a Roszkoszmosz az interneten tette közzé ezzel kapcsolatos felhívását.

A tervezett ILRS projektről a két hatóság által kiadott tájékoztató egyebek mellett a projekt tudományos célkitűzéseit, módszertani megközelítéseit, valamint együttműködési területeit és lehetőségeit ismertette.

A projektet három fázisra osztották. Az első, 2021 és 2025 közötti szakasz fókuszában

a Hold feltérképezése, a helyszín kiválasztása, valamint a biztonságos, puha landolás technológiai feltételeinek előkészítése áll.

2026 és 2035 között a kutatóállomás irányító központjának, valamint a Holdról vett minták Földre szállításának technológiai ellenőrzésére fektetnék a hangsúlyt. Ebben a szakaszban fejeznék be a röppályán, illetve a felszínen működő energia-, kommunikációs és szállítási szolgáltatások kialakítását. 2035-től kezdődően a projekt a Hold-kutatásra, -felderítésre összpontosítana. Onnantól kezdve

biztosítanák emberek Holdra juttatását, és a felmerülő szükségleteknek megfelelően bővítenék a modulokat.

Kína és Oroszország márciusban állapodott meg egy nemzetközi Hold-kutató állomás létrehozásáról.

A Roszkoszmosz még januárban közölte, hogy kilép hasonló célú, Gateway nevű amerikai projektből.

A lépést az orosz űrhatóság azzal indokolta, hogy az együttműködésben az amerikai félen túl a külső partnerek részvétele korlátozott. Moszkva mindazonáltal hajlandóságát fejezte ki arra, hogy folytassa a szakmai párbeszédet Washingtonnal.

Kína az utóbbi években több sikeres Hold-missziót vitt véghez. Kínai űrjármű elsőként 2013-ban jutott el a Hold felszínére, 2019-ben pedig a Csang'o-4 a Hold a Földtől távolabb eső, sötét oldalán landolt. Tavaly decemberben Kína a világ harmadik országaként kőzetmintákat hozott vissza a Földre, amire ráadásul 1976 óta először volt példa.

Borítóképünk illusztráció