Öt év alatt megduplázódott az informatikusok iránti kereslet

Ez derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. („Programozd a jövőd”) projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek.

Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között.

Növekvő szakadék a piaci igények és a képzési kibocsátás között

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el.

A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

Íme, két forgatókönyv a következő két évre: a piaci igény és az informatikusképzések kínálata közötti eltérés alapján akár 26 ezer szakember is hiányozhat a munkaerőpiacról:

A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.

Az alábbi ábra a kereslet és a kínálat közti eltérést a vizsgált képzési szintek szerint bontva is megmutatja. Látható, hogy 2 év múlva az egyetemi alap- és mesterképzés esetében is meghaladhatja a 10 ezer főt a hiány. (A képzési kibocsátást előrejelző modell az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adatainak elemzése alapján készült, így nem számol azzal, hogy ugrásszerű növekedés történne bármely képzési forma esetében.)

Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is.

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban” című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség.

Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

• A köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása;

• Az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése;

• Vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések;

• Az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok;

• A szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása;

• Nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett;

• A hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

Borítóképünk illusztráció